Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MÉRLEG - Burgenlandi és szlovéniai magyar eredetű iratok (Fazekas István)
73 MÉRLEG BURGENLANDI ÉS SZLOVÉNIAI MAGYAR EREDETŰ IRATOK BARISKA ISTVÁN–DOMINKOVITS PÉTER TILCSIK GYÖRGY: A BURGENLANDBAN TALÁLHATÓ MAGYAR PROVENIENCIÁJÚ FONDOK ÉS ÁLLAGOK 1921-IG GORDANA ŠÖVEGEŠ LIPOVŠEK: A SZLOVÉNIAI MARIBOR LEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ MAGYAR PROVENIENCIÁJÚ FONDOK ÉS ÁLLAGOK 1921-IG. A Kárpát-medence levéltári forrásai I. Fond- és állagjegyzékek 4. Bp., 2012. 179 p. A Kárpát-medence levéltári forrásai sorozat fond- és állagjegyzékeket közzétevő negyedik kötete az ausztriai Burgenland tartományban, illetve a szlovéniai Maribor levéltárában található magyar provenienciájú, 1921 előtt keletkezett levéltári anyag számbavételét tartalmazza. A kötet nagyobb felét a burgenlandi levéltári egységek leírása foglalja el (14–159.), kisebb részt alkot a szlovén rész (161–179.). A sorozat követelményeinek való elégtétel Burgenland esetében nem is olyan egyszerű dolog, ugyanis a Burgenlandi Tartományi Levéltár (Burgenländisches Landesarchiv) nem rendelkezik nyomtatott segédlettel, az önkormányzati és magánkézben lévő forrásanyag felmérése terén pedig még ennél is nagyobb gondok vannak. Ausztriában a magántulajdon mindenek felett álló elvének levéltári lecsapódásaként a helyi közösségek gyakorlatilag korlátlan joggal rendelkeznek iratanyaguk felett, és legfeljebb a műemlékvédelmi törvény egyik paragrafusára támaszkodva lehet felelőtlen anyagmegőrzés esetén (kétes kimenetelű) eljárást kezdeményezni. Az egyes községek és városok, magánszemélyek kezén lévő iratanyag számontartása és feltárására az osztrák levéltáros szakma időről időre kísérletet tesz, de megfelelő törvényi szabályozottság hiányában ezek a kísérletek korlátozott, tartományonként eltérő eredménnyel járnak. Ezért is illeti külön dicséret a burgenlandi rész szerzőit, Bariska Istvánt, Dominkovics Pétert és Tilcsik Györgyöt, akik valóban hiánypótló munkát végeztek a most ismertetett kötet összeállításával. A Burgenlandot bemutató rész az osztrák levéltárügy szerkezetét és a Tartományi Levéltár történetét bemutató fejezettel kezdődik, amely pontosan tájékoztat arról az útról, amelyet az 1921-ben létrehozott tartomány levéltárügye bejárt (13–24.). A kötet nagyobb része a Tartományi Levéltár iratanyagát mutatja be, annak is három nagy egysége közül az 1921 előtti iratokat magában foglaló Forschungsarchiv (Kutatási Levéltár) ismertetésére törekszik (27–118.). A Forschungsarchiv javarészt gyűjteményes jellegű fondokból és állagokból, illetve kisebb részben olyan egységekből áll, amelyeket az 1921 előtti magyar közigazgatás nyugat-magyarországi régióban működő területi szervei hoztak létre. A legterjedelmesebb csoportot a kataszteri iratok, földkönyvek, térképek gyűjteménye alkotja (781 ifm), míg a legértékesebb anyagot a Tartományi Levéltárban elhelyezett családi levéltárak jelentik, így a Batthyány család pinkafői,
