Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MÉRLEG - Burgenlandi és szlovéniai magyar eredetű iratok (Fazekas István)
Mérleg 74 szalonaki, köpcsényi levéltára, illetve a Niczky család ligvándi levéltára. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Batthyány család köpcsényi levéltárának rendezése, amelyet magyar levéltá- rosok végeztek, szép példája a határokon átnyúló szakmai együttműködésnek. A következő nagy csoportot a városi és községi iratok alkotják, szám szerint igen nagyszámú egység ez, de sok község csak igen csekély mértékű, néhány centiméternyi iratanyaggal képviselteti magát. Mint a jelen kötet tanulmányozása során is nyilvánvaló válik, a városi és községi iratok nagyobb része még a helyszínen található, ugyanakkor akad a Tartományi Levéltár őrizetében néhány igen szép levéltár, mindenekelőtt Kismarton szabad királyi város levéltára (111 ifm). Fontos és értékes a Burgenlandi Központi Zsidó Levéltár (Jüdisches Zentralarchiv des Burgenlandes), amely a náci uralom alatt tragikus véget ért nyugat-magyarországi zsidó hitközség iratait foglalja magában. A Forschungsarchiv ismertetését néhány céhlevéltár, iskolai levéltár és üzemi levéltár bemutatása zárja le. A kötet célkitűzésének megfelelően a Burgenland területén működő levéltárakról is áttekintést kíván nyújtani. Első helyen az 1960-ban alapított kismartoni egyházmegye levéltára áll (Diözesanarchiv Eisenstadt). 1921 előtti iratokból elsősorban anyakönyveket őriznek itt nagy számban, több mint 100 nyugat-magyarországi plébánia anyakönyve található a levéltárban, és mivel az anyakönyvvezetés a győri egyházmegyében korábban indult, mint az ország más részein, már a 17. század végéről is találhatók anyakönyvek a levéltárban. A másik ismertetett csoportot a városi levéltárak alkotják. A Tartományi Levéltár által 2007ben végzett felmérés szerint 171 burgenlandi település közül 106 őriz még kisebb-nagyobb mennyiségben 1921 előtt keletkezett iratanyagot, amelynek nagyságáról, jellegéről azonban csak igen hiányos információk állnak rendelkezésre. A fentebb ismertetett okok miatt ezen iratanyag pontos felmérése hivatalos osztrák szervek részéről is nehézségekbe ütközik, még kevésbé várható el a kötet kiadóitól, hogy ezen a téren (is) teljes körű munkát végezzenek. Burgenlandi kollégákkal való egyeztetés után öt olyan települést választottak ki feldolgozásra, amelyről tudni lehetett, hogy tekintélyes iratanyag felett rendelkezik : Nezsider, Ruszt, Nagymarton, Pinkafő, Locsmánd (135–153.). Az öt levéltár helyzete jól példázza a települési levéltárak helyzetét. Akad köztük olyan, ahol a polgári összefogásnak köszönhetően jól rendezett, az érdeklődők számára hozzáférhető (Nezsider) levéltár van, és akad olyan is, amelyet kiemelkedő gazdagságú levéltári anyaga ellenére pusztulás fenyeget (Ruszt levéltára, 163 ifm-ről van szó !). A Burgenland területén található magánkézben lévő családi levéltáraknak csupán listája található a kötetben (Batthyány család németújvári levéltára, Draskovich család németújvári levéltára, Erdődy család monyorókeréki levéltára, Esterházy család fraknói levéltára, barátfalvi kolostori levéltár; 154– 155.). Ezek közül, sajnos, folyamatosan csupán az Esterházy család fraknói levéltára áll az érdeklődők rendelkezésére, más családi levéltárak megközelítése komoly nehézségekbe ütközik. A szlovéniai maribori területi levéltár magyar eredetű iratait bemutató rész, amely Gordana Šövegeš Lipovšek munkája, szerkezetét tekintve illeszkedik a burgenlandi fejezethez. A maribori levéltár történetének rövid ismertetése után kerül sor a magyar vonatkozású fondok és állagok bemutatására, amelyeket javarészt Vas és Zala megye különböző szervei hoztak létre, kataszteri iratokról, anyakönyvi másodpéldányokról, bírósági iratokról, iskolai levéltárakról, továbbá takarékpénztárak és hitelszövetkezetek szépen rendezett iratairól van szó. A kötetrész terjedelme nem nagy, de fontos, hogy egy olyan levéltárról ad tájékoztatást, amely nagyon kevéssé szerepel a magyar levéltári köztudatban. A kötet használatát magyar felhasználó számára megkönnyíti az a tény, hogy a sorozat szokásához hasonlóan az eredeti nyelven is megtalálható a fond és az állag neve. Külföldi felhasználónak a dolgát németre és szlovénra fordított bevezetőszövegek könnyítik meg. A jól kidolgozott utalókkal ellátott személynév, helynév és tárgymutató szintén segíti a hatékony és gyors felhasználást. A tárgymutató ráadásul németül is rendelkezésre áll. A külföldi, elsősorban német ajkú felhasználókra azért is érdemes tekintettel lenni, mert megfelelő németnyelvű munka hiányában e fond- és állagjegyzéket nem csak magyarok fogják szép számmal fogják forgatni. Fazekas István
