Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól

Források a második világháború zalai katonai áldozatairól 47 Tovább gondolandó probléma, hogy milyen időintervallumban foglalkozzunk az áldozatokkal?

Tekintsük át a teljes második világháborúra vonatkozó egész időszakot, vagy külön koncentráljunk a háború úgymond kisebb szeleteire, mint pl. a doni események. Jelen esetben mind a kettő megtörténhet, hiszen a kutatás során az összes információt feljegyeztük, és így külön kigyűjthetők az egyes események. Források A témában nagyon szerteágazó, sokrétű forrásokban lehet áldozatokra vonatkozó adatokat találni. Az előkerült források gyakran kiegészítik egymást, olykor azonban hiányosak, félrevezetők, és nem szolgálnak pontos adatokkal. Az eddigi országos gyakorlat főként a Hadtörténeti

Intézet és Múzeum iratanyagára épített. Az itt található veszteségi kimutatások, lajstromok fő-

ként az elesettekre és a meghaltakra vonatkozóan használhatók. Az eltűntek és a hadifogságba

esettek keresése pontatlan, hiányos, ezért is szükséges más források bevonása. Kutatásunkhoz

igyekeztünk a legtöbb adatot felhasználni. Az országos adatbázisok mellett elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára anyagára támaszkodtunk, de más helyi érdekeltsé-

gű anyagokban is számos információra bukkantunk. A források közül meg kell különböztetni: a primer vagyis az elsődleges (egykorú) forrásokat

és a másodlagos forrásokat. 1. Az elsődleges forrásokon belül lehetnek a levéltári források és a leszármazottaktól származó információk. Ez utóbbiak elsősorban szubjektív tényeket tartalmaznak, mint például beszá-

molók, visszaemlékezések, memoárok, frontnaplók. Ide sorolhatjuk a tárgyi emlékeket,

mint a fényképek, a tábori postai levelezőlapok, levelek stb. A levéltári források országosak vagy helyi vonatkozásúak. A témával országosan a Hadtörténeti

Intézet és Múzeum foglalkozik. Itt találhatók olyan dokumentumok, mint a veszteségi kartonok, tábori halotti anyakönyvek, temetői kataszterek, veszteségi lajstromok, névszerinti veszteségkimutatások stb., melyek alapvetően fontosak az áldozatok kutatásához. Helyi vonatkozásban a MNL Zala Megyei Levéltárban számos adat áll rendelkezésre a té-

mához:  Elsősorban a halotti anyakönyvek másodpéldányaiban bejegyzett, utólagosan holttá

nyilvánítottak adatai lelhetők fel, ugyanitt találkozhatunk UB, vagyis utólagos bejegyzéssel is.  A legfontosabb dokumentumok a járásbíróságok peren kívüli irataiban a holttá

nyilvánítások.  Találkozhatunk még áldozatok neveivel a járási főszolgabírók, alispánok hadigondozási irataiban,  a járási tanácsok gyámügyi irataiban,  az egyes községek a hősi halottakról, hadirokkantakról, hadiözvegyekről készült

kimutatásaiban,  a polgármesteri iratanyagokban (különböző kimutatások pl. a Vörös Hadsereg által elhurcoltakról),  a megyei tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportjának irataiban  a megyei tanács kommunális osztályának irataiban  és a temetői kataszterekben is. 2. A másodlagos források közé a már feldolgozott adatokat tartalmazó kiadványokat, dokumentumokat sorolhatjuk. Az egyik ilyen legnagyobb vállalkozás az úgynevezett hadifogolyadatbázis, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Honvédelmi Minisztérium és a KFKI

ISYS informatikai cég közös jegyzéke, amely öt nyilvántartás összefoglalása. Az Internet segítségével kereshetünk az 1990-es években kutathatóvá vált orosz katonai temetői nyil-