Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól
Erős Krisztina 48 vántartásokban, a keleti fronton, a történelmi Magyarország területén elesett, az orosz, és végül a magyar adatokra épülő szovjet hadifoglyok listájában. A keresés személy, családnév és születési dátum alapján lehetséges. A keleti és történelmi Magyarország területén elesett katonák listája megegyezik a Bús János és Szabó Péter „Béke poraikra” című kötetének nyilvántartásaival. 70 ezer elesett katona adatait kereshetjük a www.hadisír.hu oldalon, aminek az érdekessége, hogy az adatok mellett megnézhetjük a digitalizált veszteségi kartonokat is. Ezeken kívül még számos helyen találhatunk különböző nyilvántartásokat, akár országos, akár helyi összeírásokat. Ezeknek az adatbázisoknak közös jellemzője, hogy jó keresési támpontot adnak, az Internet segítségével könnyen hozzáférhetőek, azonban több adatukban elírás, pontatlanság lehetséges. Többször előfordul a katona, vagy az anya nevének elírása és a nevekben betűtévesztés, ugyanígy a helységnevek esetében is. Mivel ezeket az információkat kézzel írt adatlapokról vitték fel, így óhatatlanul is nagy a hibázási lehetőség, bár jelentőségük nem vitatható. Szekunder forráshoz számíthatók az utólag készített emlékkönyvek (egy-egy település önálló vállalkozása az áldozatok összegyűjtésére). Ilyenek például Zala megyében a rezi „Hősök könyve”, amelyről dokumentumfilm is készült, a Zalaszántón elsőként elkészült tabló, vagy a Zalatárnokon a templomban helyet kapott fényképes emléktabló. A holtna k nyilvánítások A katonai áldozatok kutatásában eddig kevésbé vizsgált források a korabeli járásbírósági peren kívüli iratai között található holtnak nyilvánítások. Már a második világháború során, de főként annak lezárása után tömegesen érkeztek a hozzátartozókhoz a különféle hivatalos jelentések a katonák eltűnéséről. Sokan hiába várták haza a hozzátartozóikat még évek múlva is, azok nem érkeztek meg. Mások csak hallomásból, katonatársak elmondásai alapján értesültek családtagjuk haláláról. Sok esetben szükségessé vált az eltűnt katona holttá nyilvánítása, főként örökösödés, vagy újbóli házasság megkötése céljából. Ezekben közös, hogy a halál tényét bizonyítani nem tudták, hivatalosan nem lehetett a halotti anyakönyvet kiállítani. Így egyetlen járható út maradt az úgynevezett polgári nem peres bírói eljárás, a holtnak nyilvánítás, vagyis ha a halál tényének igazolására orvosi bizonyítvány nem állítható ki, de a halál ténye fennáll, úgy annak bírói megállapítására kerülhet sor. Ilyen esetekben a bírói végzés az orvosi bizonyítványt pótolja, ennek alapján szűnik meg a jogképessége és állnak be az öröklés jogkövetkezményei. Meg kell különböztetni egymástól a „holtnak nyilvánítás” és a „halál tényének bírói megállapítása” jogi fogalmakat. Az utóbbi esetben a halál tényének és időpontjának együttes bizonyí- tása szükséges, vagyis a bizonyíthatóan meghatározott helyen meghalt személy esetében a halál tényének megállapítása történik. Az első esetben kizárólag eltűnt személyt lehet holtnak nyilvá- nítani, akinél a halál tényének pontos helye nem állapítható meg. A holttá nyilvánításokra a háborút közvetlenül lezáró időszakokban került tömegesen sor. A második világháború után a 12200/1948-as kormányrendelet szolgálta az alapját ezeknek a jogi eljárásoknak. E szerint akkor indítható az eljárás, ha a feltételezett eltűnéstől számítva eltelt öt év, a holtnak nyilvánítást arra jogosult kérelmezi (közvetlen családtag, feleség, örökös stb.), és bizonyítani tudja, hogy az eltelt időszak óta semmilyen életben létre vonatkozó információ nem került elő. A 105/1952. MT rendelet, majd a Kádár korszak alatt az 1959: IV. törvény III. fejezete rendelkezett a holtnak nyilvánítás bírói eljárásáról. Ez kimondta, hogy „A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.” 6 A halál időpontja tehát így szinte minden esetben fikció. 6 Ht tp:// www.net.jogtar.hu/ptk . (A letöltés ideje: 2012. november 22.)
