Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól
Erős Krisztina 46 évek elején kísérletet tettek. 1994-ben jelent meg Bíró László szerkesztésében és a Zala Megyei Önkormányzat kiadásában „A Szülőföld emlékezete” című kötet, amely arra vállalkozott, hogy a megye összes településének második világháborús áldozatáról névjegyzéket készítsen. Nem csupán katonai, hanem polgári áldozatokról és deportáltakról is készült feljegyzés. A szerkesztő főként a megye településeinek vezetőivel vette fel a kapcsolatot és tőlük kért információt. A községek egy része nagyon precíz adatokat küldött a hivatalnak, az áldozatok pontos személyazonosságát (név, anyja vagy felesége neve, születési idő, hely, lakhely), valamint a halálra vonatkozó információkat (alakulat, bevonulás, halál helye és ideje, körülménye) is megadva. Sokan viszont csak a helyi emléktábláról vagy emlékműről olvasták le a neveket. Ezekben az esetekben sajnos azt sem lehet tudni, hogy kik voltak a polgári vagy a katonai áldozatok. A kötet hiányossága is – többek között – ebben rejlik: csupán névjegyzékről van szó, nem közöl pontosabb információkat az elhunytakról. Nehézkes a keresés, mivel a helységek nem mindig ábécé sorrendben vannak, időközben ugyanis átalakultak vagy megszűntek bizonyos települések, és a változásukat nem minden esetben lehet nyomon követni. Ugyanakkor nem kapunk hasznos útmutatót, részletes tartalomjegyzéket sem a kötethez. Meg kell még említeni azt is, hogy az áldozatokat csak lakóhely szerint vették nyilvántartásba, születési hely szerint nem, így tovább nehezedik a kutatás. E kötetet továbbgondolva merült fel, hogy az információban gazdag településekhez hasonlóan a többi zalai település második világháborús katonai áldozatairól is pontosabb, árnyaltabb képet lehetne adni. Ku tatási nehézségek Kutatásunk egyértelmű célja az volt, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárá- ban fellelhető dokumentumokból kísérletet tegyünk még több zalai hősi halott nevének megismerésére, illetve minél részletesebb adatokat tudjunk meg a második világháborúban elesett zalai katonákról. A kutatás indulásakor számos problémát kellett előre tisztázni: Kiket keresünk? – Először szűkíteni kellett a feltételeket. Első körben kizárólag katonai áldozatokat keresünk, akik hivatalosan bevonultak valamilyen alakulathoz, és harci esemény során meghaltak, elestek, eltűntek. Fontos megemlíteni, hogy ki számított háborús vesztesnek: „az a katona, aki valamilyen okból harcképtelenné vált”. 5 Ide kell sorolni az elesetteket (valamilyen harci esemény következtében vesztették életüket), a meghaltakat (sebesülés, betegség vagy baleset miatt haltak meg), de idetartoznak a megsebesültek, hadifogságba esettek és eltűntek (vagyis azok, akikről semmilyen további információval nem rendelkezünk). Az eltűntek kategória okozhatja a legtöbb problémát, hiszen ebben az esetben nem lehet pontosan tudni, hogy a katona elesett, meghalt (és esetleg nem tudták, vagy nem lehetett azonosítani), vagy talán az ellenség kezére jutott. Az eltűntek egy része hadifogságba is eshetett, akik később haza is térhettek a családjukhoz, amire szintén volt példa. Fontos volt tisztázni, hogy ki számít zalainak. Csak a Zalában születettek vagy csak a zalai lakhellyel rendelkezők? A történelmi Zala vármegye területét tekintsük át, vagy csak a mai megye területét? Kézenfekvő a mai Zala megye területével foglalkozni, annál is inkább, mert levéltárunk ezekhez ad kellő forrást. Ugyanakkor érdemes lenne a későbbiekben a korabeli (második világháború idejére vonatkozó) teljes Zala megye területére kiterjeszteni a kutatást a szomszédos megyei (Veszprém, Somogy Vas) és a határontúli (szlovén, horvát) levéltárak segítségének bevonásával. 5 B ÚS – S ZABÓ , 1999. 21.
