Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - VÁGOLA ÉVA: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei

A tanórán kívüli oktatás és az éménypedagógia… 63  európai szintű referenciaeszköz biztosítása a politikai döntéshozók, az oktatási szolgáltatást nyújtók, a munkáltatók és maguk a tanulók számára. Mindezek alapján meghatározták a nyolc kulcskompetenciát, melyek a következők: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció. 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció. 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén. 4. Digitális kompetencia. 5. A tanulás elsajátítása. 6. Szociális és állampolgári kompetenciák. 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia. 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 2007-ben az Európai Képesítési Keretrendszerben megfogalmazott nyolc kulcskompetencia bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). A magyar szakemberek szükségesnek ítélték

a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák kettéválasztását és a matematikai kompetenciát önálló egységnek tekintik. Emiatt a NAT-ban kilenc kulcskompetencia szerepel, melyek elnevezésükben, megközelítésükben és tartalmukban megegyeznek

az EU-s nyolc kulcskompetenciával. Továbbá a NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is

megfogalmazott, melyek az alábbiak:  énkép, önismeret;  hon- és népismeret;  európai azonosságtudat - egyetemes kultúra;  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés;  gazdasági nevelés;  környezettudatosságra nevelés;  a tanulás tanítása;  testi és lelki egészség;  felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 2008-ban a folyamat megkoronázásaként az Európai Parlament és a Tanács ajánlásának

definíciója újrafogalmazta, hogy mit értsünk kompetencia alatt. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le. Ez az EUban érvényes mai definíció. „Kompetencia: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében.” Minden oktatásban, nevelésben részt vállaló intézmény ebbe a keretrendszerbe illeszkedik bele, így a tanórán kívüli oktatásban szerepet vállaló közgyűjteményekben felépített

és felépítendő pedagógiai munka is e célok elérését hivatott támogatni. Ahhoz, hogy jól lássuk a közgyűjtemények helyét a közoktatásban, miért fontos és

miért erősödik a jelenlétük, több tényezőt is elemeznünk kell. Az első és talán legfontosabb, hogy a levéltárak, múzeumok, könyvtárak őrzik azokat a tárgyi emlékeket, forrásokat,

amelyekről az iskolai tananyag csak részben szól. A második fontos tényező éppen az iskolán kívüliségben rejlik, hiszen a közgyűjtemények más kereteket tudnak nyújtani az oktatásnak, ennek köszönhetően olyan didaktikai módszerek kaphatnak lehetőséget, amelyek

megvalósítása az osztálytermekben nehézkes lehet, de a gyerekek teljes körű fejlesztését

nagymértékben elősegítik. A mai modern pedagógia egyre inkább felismeri és elismeri azokat a tanítási módszereket, amelyeket a leckefelmondó iskolával szemben a reformpedagó-