Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - TUZA CSILLA: A céhes források és a céhes adatbázis használhatósága a családkutatásban
23 TUZA CSILLA A CÉHES FORRÁSOK ÉS A CÉHES ADATBÁZIS HASZNÁLHATÓSÁGA A CSALÁDKUTATÁSBAN 1 Nincs könnyű helyzetben az a családkutató, aki teljes körű családkutatást szeretne végezni, és az anyakönyveken kívül más forrásokban is keresi egy-egy család gyökereit. Minél inkább visszamegyünk az időben, és minél inkább ritkulnak az anyakönyvi források, annál nagyobb leleményességre van szükségünk, hogy megtaláljuk azokat a dokumentumokat és lelőhelyüket, amelyekből családtörténeti adatokat tudunk kinyerni. Családtörténeti szempontból ilyen kevéssé, vagy szinte egyáltalán nem kutatott forráscsoportot képeznek a különböző típusú céhes iratok. Tanulmányunkban azt szeretnénk bemutatni, milyen típusú források milyen szempontból lehetnek alkalmasak a családkutatást végzőknek, azokat hol és miként érhetik el, s mennyiben könnyíti meg munkájukat a készülő új céhes adatbázis. A céhes források típusai Tárgyi emlékek A céhtörténet forrásainak legnyilvánvalóbb megjelenési formái azok a tárgyi emlékek, melyeket nagy számban láthatunk múzeumokban, tájházakban, helytörténeti gyűjteményekben. Még a ’céh’ szó hallatán is mindenkinek az iparos szerszámok jutnak először eszébe, s nem az írott források. A magyar céhtörténet bibliográfiáján végigtekintve azt látjuk, kutatóink elsősorban a tárgyi emlékekkel foglalkoztak az elmúlt évtizedekben. 2 Ezek a tárgyak – szerszámok, kancsók, cégérek, céhbehívótáblák, céhládák, stb. – rendkívül gazdag forrásanyagot nyújtanak a néprajz, ipar- és technikatörténet, művészettörténet kutatóinak, de családtörténeti forrásoknak nem tekinthetjük őket. Írott források Az írott források különböző típusai egy családkutatónak más-más forrásértéket jelentenek, de ugyanaz a forrástípus (pl. a céhprivilégium) a különböző korokban (pl. a 16. században, vagy a 18. században) is eltérő fontosságú. Az alábbiakban forrástípusonként megvizsgáljuk, milyen családtörténeti adatokat nyerhetünk az egyes iratokból a különböző korszakokban. Céhprivilégiumok A céhprivilégiumok a céhek kiváltságait, jogait, a tagok kötelességeit foglalja össze, 1761 előtt találunk köztük földesúri, egyházi földesúri, azaz püspöki, szabad királyi város által kiadott, illetve uralkodói megerősítésűeket is. 1 A tanulmány a Magyar Családkutató Egyesületben 2013. október 7én elhangzott előadás kibővített, megszerkesztett, és jegyzetek kel ellátott változata. 2 A két legátfogóbb, céhes szakirodalmat ismertető munka: DOMONKOS–NAGYBÁKAY, 1992., SZULOVSZKY, 2005.