Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - TUZA CSILLA: A céhes források és a céhes adatbázis használhatósága a családkutatásban
Tuza Csilla 24 A 15–16. századi céhprivilégiumok általában csak a kiváltságokat sorolják fel, 1 de a 17. szá- zadtól kezdve már név szerint azt is megemlítik, kik a kiváltságok kiadását vagy megerősí- tését kérő céhtagok. 2 Találkozhatunk olyan céhlevéllel, amit különböző időben többször is megerősítettek, és minden esetben felsorolták név szerint a céh tagjait. Ilyenkor ugyanannak a telepü- lésnek ugyanazon céhéből más-más időpontokhoz kapcsolódó névadatok állnak rendelkezésünkre. 3 Amennyiben az anyacéh adta a privilégiumot egy leánycéhnek, és név szerint felsorolták a tagokat, úgy névadatokat kaphatunk mind az anyacéh, mind a leánycéh tagjairól, 4 akár különböző időpontokban is. Pl. a németújvári gombkötő céh tagjai Rohoncról kértek céhlevelet, ők viszont Szombathelyről, a szombathelyi céh pedig Soprontól kapta céhlevelét. 5 Inasszegődtetési iratok Amikor a céhbe valaki tanulónak, azaz inasnak jelentkezett, be kellett mutatnia a születési papírjait, igazolnia kellett, hogy törvényes szülőktől és házasságból származik. Az inas adatait ezek után bejegyezték a céh felvételi könyveibe mestere nevével együtt. Szerencsés esetben megtalálhatjuk az inas nevén, születési helyén és idején kívül a szülei nevét, esetleg a keresztszülőket és a mester adatait is, akihez tanulónak jelentkezett. 6 Tagfelvételi könyvek Egy családkutatónak különösen értékes forrás lehet egy tagfelvételi könyv, mivel gyakran nemzedékeken át vezették. A céhes mesterség igen gyakran apáról fiúra öröklődött, a 18. századra a céhek bezárkózásával kimondottan preferálták a mesterek fiait, céhbe kerülésü- ket megkönnyítették az „idegenekkel” szemben. Így az adott helységben folyamatosan működő céh esetében egy-egy tagfelvételi könyvből akár három-négy nemzedék rokoni 1 Két ilyen régi, középkori céhlevél az ország két különböző részéből: pl. az 1448ban kiadott csetneki k ovács céh oklevele, ille tve az 1466ban Mátyás által a varasdi vargáknak kiadott céhlevél. Mindkét céhlevél csak bizonyos kiváltságokat sorol fel, inkább lehet oltalomlevélnek tekinteni, semmint klasszikus, artikul usokat felvonultató privilégiumlevélnek. (A csetneki kovács céh le velét lásd MNL OL C 25 Com. Göm ö- riensis No. 3., közli T UZA , 2013. A varasdi varga céh levele: MNL OL A 72 No. 14.) 2 A kutatásaim során talált legrégebbi céhprivilégium, amelyben a céhmestereket is említik, a varasdi varga céh kiváltságlevelének megerősítése 1560-ból (MNL OL A 72. No. 14.), de a 17. század második felétől egyre gyakrabban, a 18. században pedig szinte mindig megemlítik a céhmesterek nevét, kisebb céh esetében pedig az összes tagot felorolják (pl. a szenci és cseklészi fazekasok a két helyiségből összesen öt taggal alapítottak céhet. (MNL OL A 72 No. 118.) 3 Az 1510-ben alapított szombathelyi lakatos céhet 1600-ban megerősítik, így mindkét időpontból ismerünk céhtagokat név szerint. (MNL OL A 72 No. 50.) 4 Ilyen például az 1628-as alsólendvai csizmadia céh, melynek tagjai Csáktornyáról kértek céhlevelet. Mindkét céh tagjait ismerjük. (MNL OL A 72 No. 22.) 5 A németújvári gombkötő céh 1738-ban kérte ki a rohonci céh céhlevelét, amelyet a rohonciak 1710-ben kaptak Szombathelyről. A szombathelyi céh 1676-ban a soproni anyacéhtől kapta a céhlevelet, a soproni céhet 1630-ban a pozsonyi gombötő céh leánycéheként alapították. A felsorolt időpontokban mind a soproni, mind a szombathelyi, rohonci és németújvári céhekből sorolnak fel tagokat név szerint. (MNL OL A 72 No. 41.) 6 A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának céhes gyűjteményében számos inas keresztlevelét megtaláljuk, ezekben a legkülönfélébb adatokat fedezhetjük fel: szülei neve, születési hely, születési idő, vallása, keresztszülők neve, mely céhbe adták be, hány évesen, ki a mestere, milyen feltételekkel állt be, stb. (MN FML IX. 1. b keresztlevelek)