Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája… 75 melynek kiváltó oka a ’48-as bizottságok 43 – melyből júniusban 22 volt – megalakítása volt. Ezek közül Komárom városa emelkedett ki, ahol sikerült véghezvinniük a kommunista hegemónia érvényesítését. 44 Az 1947-es választási kampányban – a szakszervezetekhez hasonlóan – fontos feladat hárult az ifjúsági szervezetre is. Tevékenységük igen szerteágazó volt, ami azt jelenti, hogy a kultúr műsorok szervezése mellett nagy hangsúlyt fektettek a játszóterek „rohammunkában” történő építésére, az iskolák, sőt Bajóton magának községházának a felújítására és a gyermeküdültetési akciók végrehajtására is. 45 Annak ellenére, hogy az ifjúságpolitikában a MADISZ-é volt a vezető szerep, 1947. júniusában a fiatalok körében igény mutatkozott arra is, hogy egyes községekben más név alatt dolgozzanak, ami nem okozott osztatlan örömet a párt egyes képviselői körében. A vezetők ugyanis leszögezték, hogy: „Addig amíg ilyen helyeken a MADISZ-t káderekben meg nem erősítjük, a 48-as Bizottságon keresztül visszük az ifjúság politikát és ezután a népszerű ifjúság vezetőket újra a MADISZ-ba küldjük dolgozni.” 46 Ugyanebben a jelentésben egyébként szó esett a SZIT-ről (Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom) is, ekkor azonban még úgy vélekedtek, hogy a vármegye területén nincs szükség erős SZIT mozgalmat kiépíteni, mivel a MADISZ-t meg úgyis meg fogják erősíteni. Miután ez mégsem sikerült nekik, hozzáfogtak a SZIT szervezetek kiépítésére, habár a jól mű- ködő MADISZ szervezetek (Bajót, Kesztölc, Annavölgy, Augusztatelep, Sárisáp és Tatabánya) tovább működtek. 47 A SZIT-re vonatkozó erőfeszítéseik 1948. márciusára hozták meg az első komolynak nevezhető eredményeket, ekkorra sikerült a vármegye fontosabb településein – Tatabánya, Lábatlan, Tokod, Almásfüzitő, Komárom és Esztergom – megalakítaniuk azokat. 48 Egy hónappal később a csoportok száma már elérte a 17-et, összesen 1352 tagot számlálva. 49 1948. március 1-jén az MKP és az SZDP ifjúsági bizottságai megállapodtak a MINSZ (Magyar Ifjúság Nemzeti Szövetségének) a létrehozásában, melynek helyi bizottságait a SZIT, az MDNSZ, a MEFESZ, a MADISZ és a parasztifjúság képviselőiből március 15-én alakítottak meg. Néhány nap múlva pedig azt is bejelentették, hogy ezek a helyi bizottságok életre hívták a Magyar Ifjúság Népi Szövetségét, mellyel végérvényesen megalakult az immár egységes ifjúsági szervezet. A pártiratokban erről mindössze egy mondatot találtam az 1948. áprilisi vármegyei titkári jelentésben, ahol csupán annyit jegyeztek meg, hogy Komáromban és Esztergomban megalakult a MINSZ. 50 Az MNDSZ hivatalos „zászlóbontására” ugyanazon a napon került sor, amikor a MADISZ megjelentette programját, mégpedig 1945. február 18-án. KomáromEsztergom vármegyében a megalakulást követő fél év múlva mintegy 3000 taggal rendelkeztek a helyi szervezetek. Hasonlóan a MADISZ-hoz, jelentős befolyásra az ipari 43 A bizottságok megalakítására az 1848 – 1849. évi forradalom és s zabadságharc centenáriumára való ké s zülődés adott okot. 44 MNL KEML XXXV23/20. 42. 45 Uo. 67. 46 Uo. 48. 47 Uo. 118. 48 PSZL 274. f. 16. áll. 180. ő. e. 119. 49 MNL KEML XXXV23/20. 148. 50 MNL KEML XXXV23/20. 148.
