Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Wencz Balázs 76 jellegű vidékeken sikerült szert tenniük. 51 A szervezetre vonatkozóan rendkívül szórványosak a rendelkezésre álló iratok, melynek folytán a következő adatot a majd egy évvel később készült jelentésben találhatjuk, melyben az MKP Dorogi Szervezete arról számolt be, hogy az MNDSZ dorogi szervezete július 8-án tartotta meg a zászlóavatá- sát, melynek programjában szerepelt a szovjet katonák sírjainak a megkoszorúzása, illetve kulturális műsor rendezése is. 52 A kongresszusi verseny kapcsán készült részjelentés szerint 1946. augusztusának végére az Esztergomi járás területén hat új MNDSZ szervezetet alakítottak, mellyel együtt a taglétszámuk már elérte az 1680 főt. 53 Az előbbiekben már említett kongresszusi versenyről természetesen elkészült egy minden részletre kiterjedő összefoglaló is, melyben az MNDSZ-ről azt olvashatjuk, hogy a 25 szervezetből (ennyi volt a vállalásuk) 24-et sikeresen megalakítottak, összesen 1600 taggal, ezen kívül augusztus 18-án sikeres vármegyei nőbarátkozó napot is tartottak, ami majd 4000 embert mozgatott meg. 54 1946. év végére a Magyar Kommunista Párt a drágaság elleni tömegmozgalom megszervezésével bízta meg az MNDSZ-t. 55 Ennek jegyében például Dorogon sikeres tüntetést szerveztek. 56 Emellett sok energiát fordí- tottak a „mindenki karácsonyfája” akció megszervezésére is, melynek során Tatabá- nyán, Dorogon Tokodon és Komáromban szép eredményeket értek el. A komáromi karácsonyi vásár során egyébként az MNDSZ komáromi és szőnyi szervezete nagy sikerrel árusította a túlnyomórészt saját maguk által készített játékokat és egyéb aprósá- gokat. 57 Az üzemi bizottsági választások során is sokat profitáltak az MNDSZ szervezeteiben lévő kommunista munkásnők munkájából, elsősorban az agitáció tekinteté- ben. Az MNDSZ szervezetek összehangoltabb működésének érdekében – hasonlóan a MADISZ-hoz – Földes Mártonnét nevezték ki vármegyei titkárnak, akinek azonban a megfelelő közlekedési eszközök hiányában nem volt könnyű a feladata. 58 1947. áprilisára azonban – a mezőgazdasági jellegű vidékeken is – komoly fejlődést tapasztaltak a szervezetek munkájában, ami elsősorban a központi irányelvek jobb végrehajtásában és a „vándor-autó” üzembe helyezésének volt köszönhető. 59 Ez utóbbinak nagy szerepe volt abban, hogy Pilismaróton, Dorogon, Únyon és Dágon is meg tudták erősíteni a szervezetet. Pilismaróton például rövid időn belül mintegy 120 taggal rendelkező csoportot tudtak kiépíteni. 60 Komáromban ellenben visszaesett a szervezet működésé- nek a hatékonysága, amit kor ismert formulájának megfelelően elsősorban azzal magyaráztak, hogy az MNDSZ szervezetek irányítói „elszakadtak” a párttól, miáltal megszűnt az állandó kapcsolat fenntartásának lehetősége. 61 Említésre méltó volt a szerepük az anyák napja megszervezése és megünneplése terén, melyben nagy segítséget jelentett a Budapestről érkezett falujáró csoport, akik anyagilag támogatták a helyi szer- 51 PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. 146. 52 M NL KEML XXXV23/21. 1. 53 PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. 34. 54 Uo. 69. 55 B ALOGH S ÁNDOR : Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945 – 1947. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975, 357. 56 MNL KEML XXXV-23/20. 15. 57 MNL KEML XXXV-23/21. 6. 58 MNL KEML XXXV23/20. 15. 59 Uo. 42. 60 Uo. 49. 61 MNL KEML XXXV27/1. 5.
