Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Az állambiztonság hálózaton kívüli információszerző technikái

Az állambiztonság hálózaton kívüli információszerző technikái 23 A társadalmi kapcsolat A társadalmi kapcsolat az állambiztonságnak a titkos nyomozati eszközökkel végzett munkájá-

ban nagy segítségére volt, főként ott, ahol hivatalos kapcsolat nem volt létesíthető, hálózati

személlyel pedig nem rendelkezett a politikai rendőrség. Kiválasztásánál a politikai megbízható-

ság szerepelt az első helyen. A munkahelyén, az ismeretségi körében, a lakóhelyének környezetében előforduló „ellenséges” tevékenységekről önként adott jelentéseket az őt megkereső operatív tiszt számára,

29 a nyomozást elsősorban különböző kérdésekre vonatkozó részinformáció-

ival segítette. Ilyen volt például, amikor jelezte, hogy környezetében ki érintkezik nyugati

személyekkel, figyelte az itt tartózkodó külföldiek magatartását, jelentette, ha valaki disszidálni

akart, vagy az állambiztonság az általa már ismert adatokat akarta a társadalmi kapcsolat útján

leellenőrizni, megerősítetni. Ez történt 1975-ben is, amikor hálózat útján a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság III/III. Osztályának tudomására jutott, hogy Barra Zoltán református lelkész párt- és szovjetellenes kijelentéseket tett, valamint „élesen támadja a lojális egyházi vezetést, azok lejáratására törekszik”.

30 Barra magatartását hálózati jelentések mellett hivatalos és

társadalmi kapcsolatok segítségével figyelték meg. Ismerhette a jelentéseit lejegyző állambiztonsági tiszt valódi nevét, nyilvántartásba nem

vették, dossziét nem nyitottak rá, fedőneve nem volt. Monogrammal aláírt jelentésében ha értékes információt találtak, akkor azt az adott ügyre nyitott dossziéban helyezték el.

31 A belügyminiszter 09/1975. számú parancsa szerint mind a hivatalos, mind a társadalmi kapcsolat szá-

mára „végzett munkájuk alapján, a vonatkozó parancsok rendelkezéseinek megfelelően jutalomban, kitüntetésben részesíthetők.”

32 Az alkalmi kapcsolat A hálózaton kívüli kapcsolatoknak az utolsó kategóriája az alkalmi operatív kapcsolat volt. Kiválasztása, bevonása a titkosszolgálati munkába a társadalmi kapcsolatéhoz hasonlóan történt,

írásos jelentést nem adott, személyét nem vették nyilvántartásba, fedőneve nem volt, az általa

adott információkban csak nevének kezdőbetűivel jelölték, azonban találkozója titkos, és rendszertelen az operatív tiszttel, csak esetenként adott információkat a titkos nyomozás során.

33 Ha a társadalmi, valamint az alkalmi kapcsolat együttműködése megszűnt az állambiztonsággal,

akkor a velük kapcsolatos dokumentumokat megsemmisíthették.

34 Mindhárom hálózaton kívü-

li kapcsolatot kihallgathatták tanúként a vizsgálati eljárás során,

35 sőt előfordult, hogy segítsé-

güket kérhették titkos nyomozati eszközök felhasználásának elősegítésében is. A nyilvántartás Az állambiztonság a hálózaton kívül tehát a már említett hatféle titkos nyomozati, más szóval

operatív eszközt használta: a nyilvántartásokat, a környezettanulmányozást, az operatív figyelést, az operatív technikai eszközöket, a krimináltechnikai eszközöket és az operációt. A nyilvántartásokból kapott információk segítségével az állambiztonság megpróbált a kérdéses személyről, szűkebb és tágabb környezetéből a legtöbb adatot megszerezni. 29 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 77. BÁRDOS–CSÁKI, 1975. 30 ÁBTL 3.1.5. O-13586/7. 16. Ellenőrzési terv Barra Zoltán ügyében, 1975. április 14. 31 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 80–81. BÁRDOS–CSÁKI, 1975. 32 ÁBTL 4.2. 10-21/9/1975. 9. pont. Az állambiztonsági szervek tömegkapcsolatának szélesítéséről szóló 09/1975. (II.17.) számú belügyminiszteri parancs. 33 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 84–85. BÁRDOS–CSÁKI, 1975. 34 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 82; 85. BÁRDOS–CSÁKI, 1975. 35 ÁBTL 3.1.9. V-146835/21. 47. Jelentés, 1960. december 14.