Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Az állambiztonság hálózaton kívüli információszerző technikái

Vörös Géza 22 helyzetéről 1977-ben Vagyoczky Béla

21 rendőr alezredes, a BM III/7–es Koordinációs és Titkársági Osztály vezetője készített jelentést. Ebből kiderül, hogy a BM III. Főcsoportfőnökség

összhálózatán belül a titkos munkatársak az aránya 9,1% volt, ami az értékelés szerint meglehetősen kis szám, és ez a hálózati munkát negatívan befolyásolja.

22 Vagyoczky nehézségként emlí-

tette meg jelentésében, hogy 1973 és 1977 között az operatív állomány fele kicserélődött.

23 Az osztályvezető szerint „mind a vezetők, a személyi állomány megfelelően értelmezi és többségük

végzi is a hálózati munkával összefüggő feladatokat. A hálózatépítés és a hálózati személyek

foglalkoztatásának gyakorlati végzésében azonban érezteti hatását az operatív állomány fiatalí-

tásával járó gyakorlati tapasztalat hiánya, az operatív állomány hálózattartó munkára való – alapvetően a korszerűbb és fokozottabb igények kielégítésére való – felkészítésének gondjai.”

24 A hálózat minőségének javítására a nyolcvanas években is törekedtek, és célként fogalmazták

meg a hosszútávon alkalmazható ügynökség létszámának növelését.

25 A politikai rendőrség a számára fontos információkat a célkeresztjébe fogott emberekről

főként a hálózati személyek segítségével próbálta megszerezni, azonban ha erre nem volt módja, akkor a rendszert támogatók felé fordult.

26 Ők – bár nem voltak tagjai a hálózatnak –, de mégis a már említett operatív erők részét képezték, mert információikkal, vagy bizonyítékok

megszerzésével rendszeresen vagy alkalmanként segítették a politikai rendőrség munkáját. Ezeket a rendszerhez hű állampolgárokat az állambiztonság a vele való kapcsolat alapján három kategóriába sorolta. A hivatalos kapcsolat Az elsőbe kerültek azok, akiknek hivatali pozíciójukból (beosztásuk, hatáskörük) fakadóan kellett adatokat szolgáltatniuk az őket felkereső állambiztonsági tisztek számára.

27 A belügyminiszteri parancs által hivatalos kapcsolatnak nevezett személynek kötelezően jelentenie kellett a vele kapcsolatban álló operatív tisztnek a munkahelyén tapasztalható ellenséges tevékenységre utaló

jeleket. Egymást egyenrangú félként kezelve kölcsönösen tájékoztatták egymást az adott intézményben az általuk megismert vagy vélelmezett büntetendő eseményekről (pl. disszidálás megakadályozása). Az operatív tiszt azonban konkrét ügyekkel kapcsolatban vagy titkos eszközök

alkalmazásáról nem adhatott felvilágosítást. A sikeres együttműködés eredményeként a rendőrtiszt a hivatalos kapcsolat segítségét is kérhette operatív akciók végrehajtásában. Az operatív

tiszt rendszeresen, azaz havonta találkozott hivatalos kapcsolatával, aki ismerhette az állambiztonsági személy valódi nevét, a találkozókat általában a hivatalos kapcsolat munkahelyén tartották. A politikai rendőrség nem vette őket nyilvántartásba, dossziét nem nyitott róluk. Jelentéseiket csak esetenként, ha az valamiért elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott, csatolták egy

titkos nyomozás anyagait tartalmazó dossziéhoz.

28 21 ÁBTL 2.8.1. 14457. – Vagyoczky Béla, ifj. A vezető pozíciót betöltő állambiztonsági tisztek életrajzához lásd

www.abtl.hu Állambiztonsági vezetők életrajzai. 22 ÁBTL 1.11.1. 45-161/3/1977. 7. Jelentés a 005/1972. BM számú parancs és szabályzat végrehajtásáról, az állambiztonsági szervek hálózati munkájának helyzetéről. 23 ÁBTL 1.11.1. 45-161/3/1977. 9. 24 ÁBTL 1.11.1. 45-161/3/1977. 11–12. 25 ÁBTL 1.11.1. 45-198/1987. 12. A BM III. Főcsoportfőnökség 1987. évi munkaterve. 26 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 36. BORBÁNDI, 1975. 27 ÁBTL 4.2. 10-21/9/1975. Az állambiztonsági szervek tömegkapcsolatának szélesítéséről szóló 09/1975. (II.17.)

számú belügyminiszteri parancs. 28 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 75. BÁRDOS–CSÁKI, 1975.