Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára
Mi a hungarika? 7 lalnia kell az ország területén élő nem magyar ajkú népcsoportok történelmének feldolgozását is. Ez nem hiszem, hogy vita tárgyát képezheti. Kérdéses legfeljebb az lehet, hogy a külföldön élő magyarországi eredetű, de nem magyar ajkú népcsoportok történelme vajon mennyiben és meddig tartozik a magyar történeti kutatá- sok körébe. Konkrét példával élve, feltárás tárgyát képezze-e a HHStA-ban őrzött monarchiabeli külügyminisztérium anyagában lévő Magyarországról kivándorló, Amerikában élő szlovákokra vonatkozó aktatömeg vagy nem. 6 A válasz nem könynyű. Nyilván globálisan a kivándorolt szlovákok története nem feladata a magyar feltárásnak, de az első generáció még nagyon sok ponton kapcsolódik az óhazához. Nemcsak pénzt küldenek haza, de esetleg hazai politikai mozgalmakat is támogatnak, ezáltal befolyásolják a magyarországi eseményeket. A második generáció törté- nete már csak annyiban lehet érdekes, amennyiben az 1918 utáni magyar–szlovák, illetve magyar–csehszlovák viszonyhoz jelentenek adalékokat. 3.) Borsa Iván 1986-ban a hungarika kutatás aktuális kérdéseiről írott cikkében megalkotta a „földrajzi vagy nemzetiségi alapon meg nem határozható hungarika” kategóriáját. 7 Egyik példaként hozta fel a boszniai ferencesek magyarországi működé- sét, akik a 17. század során a hódoltsági részeken és Erdélyben igen komoly jelenlé- tet teremtettek. Bosznia ebben az időszakban már alig kapcsolódott Magyarországhoz, legfeljebb annyiban, hogy a hódolt magyar részekkel együtt ugyanahhoz a birodalmi alakulathoz, az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ez a birodalmi közösség az oka annak, hogy a bosnyák ferencesek megjelettek a magyar és erdélyi térségben, és részt vállaltak a magyarországi és erdélyi katolikusok lelki gondozásában. A mű- ködésükről írt jelentések, levelezésük a római Propaganda Kongregációval nem csupán az egyháztörténetírás számára fontos forrásbázis, de a hódolt részek népességéről, hatalmi viszonyáról, kultúrájáról is értékes adalékokat szállítanak. 8 A bosnyák ferencesek magyarországi működésének helyes megértéséhez a szűken vett hungarika fogalmon túl szélesebb anyaggyűjtésre van szükség. Még ha nem is érzem szükségesnek a „földrajzi vagy nemzetiségi alapon meg nem határozható „hungarika” fogalmának használatát, hiszen a bosnyák ferencesek által létrehozott források elméletileg az 1971-es megharározás c.) pontjába besorolhatók, a Borsa-féle meghatározás alkalmas arra, hogy számos esetben a hungarika fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük, de csak a lehető legteljesebb körű feltárás teszi lehetővé a gyűjtött hungarikák helyes értelmezését. Ezért szükséges a magyar vonatkozású forrá- sokon túl az általános jelentőségű, azaz az illető kormányszerv, hivatal etc. működését meghatározó iratok feltárása is. Ahhoz, hogy a feltárt iratok helyesen értelmezhetőek 6 Österreichisches Staatsarchiv Haus, Hof- und Staatsarchiv [továbbiakban ÖStA HHStA] Ministerium des Äußern Politisches Archiv XXVIII. USA (Washington) Kt. 53 – 99. Liass e I. Nationaler und religiöser Schutz der nach Amerika ausgewanderten österreichischen und ungarischen Staatsangehörigen. – Tová bbá: ÖStA HHStA Ministerium des Äußern Administrative Registratur F 15 Aus- und Einwanderungen (Kt. 1 – 67. passim). 7 B ORSA : i.m . 12. 8 Lásd erre vonatkozólag Tóth István György iratkiadásait, illetve Molnár Antal monográfiáját. T ÓTH I S TVÁN G YÖRGY : Relationes missionariorum de Hungaria et Transylvania (1627 – 1707 ). Bp. – Roma 1994 (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes 1.); U Ő .: Litterae missionariorum de Hungaria et Transylvania (1572 – 1717). I – V. Roma – Bp., 2002 – 2008 (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes 4.); M OLNÁR A NTAL : Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572 – 1647) . Bp., 2002. (Hum anizmus és reformác ió 26.)
