Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára

Fazekas István 8 legyenek, szükséges keletkezési környezetük ismerete is. Így pléldául az 1761-ben alapí-

tott, majd 1848-ban megszüntetett, az uralkodó mellett működő tanácsadó testület, az Államtanács (Staatsrat) esetében nem csupán a szűken vett hungarikák lajstromozása

szükséges, hanem azoknak az általános szabályozásoknak, instrukcióknak, átszervezé-

seknek a feltüntetése is, amelyek befolyásolták az egyes iratok keletkezését.

9 A fenti elméleti felfogás mellett már az 1960-as években kialakult egy gyakorlati megközelítés is, amely a levéltárakat a hungarika anyag jellege szempontjából csoportosította.

10 1. Azon területen fekvő levéltárak, amelyek egykor a történeti Magyarország részét

képezték (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia

területén fekvő levéltárak). Az ő esetükben minden 1918 előtt keletkezett irat

hungarikának minősül. Mennyiségi okok miatt itt a feltárás során erőteljes válogatásra van szükség, aminek szempontjai a hetvenes–nyolcvanas években ki is alakultak. Sor került az 1526 előtti oklevelek filmezésére, az 1848/49-es iratok felvételezésére, valamint a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és feudális összeírások feltárása

volt még célfeladat. 2. Azon levéltárak, amelyekben a Magyarországot „idegenből igazgató központi szervek” iratait őrzik (a Habsburg Monarchia központi szervei, az Oszmán Birodalom

központi szervei, illetve az egykori Szovjetunió szerveiről van szó). A Habsburg Birodalom esetében Magyarország speciális helyzetet élvez az 1926-ban megkötött

badeni szerződés nyomán (ez még ismertetjük a későbbiekben). Az egykori szovjet

levéltárakban őrzött levéltári anyag feltárására létrejött a moszkvai Levéltári Inté-

zet.

11 Megoldatlan viszont a jelentős (ki tudja mennyi) forrásanyagot őrző isztambuli levéltárak kérdése, ahol csupán rövid ideig működött Történeti Intézet (1917),

bár azóta is folyamatosan utaznak magyar kutatók Isztambulba, de egy állandó

képviselet, legalábbis koordinált kutatás ezt más szintre tudná emelni. Fontossága

vitán felül áll.

12 3. Egyéb levéltárak, ahol kisebb-nagyobb mennyiségben őriznek hungarikát. Ezt a felosztást persze lehetne még tovább finomítani. Elsődlegesen a vatikáni levéltá-

rak sorolhatók tulajdonképpen az idegen központok levéltárai közé, nem mintha klerikális imperializmussal akarnám vádolni a katolikus egyházat. Az ott keletkezett forrásanyag jelentőségét tekintve rögtön a birodalmi központok levéltárai után következik, 9 Az Államtanácsról:

E

MBER G

YŐZŐ

: Der österreichische Staatsraat und die ungarische Verfassung 1761

–

1768. Acta Historica

, 1959

–

1960. vol. VI. No.1

–

2. 105

–

153., vol. VI. No. 3

–

4. 331

–

371., vol. VII. No.1

–

2. 149

–

182.; H

OCK

, K

ARL VON

–

B

IDERMANN

, H

ERMAN

N

: Der österreichische Staatsrat 1760

–

1848. Wien, 1879. – A Staatsrat iratai 1833ig bezárólag 1945ben elpusztultak, az 1833

–

1840 közötti akták hungarika feltár

á-

sa az elmúlt években megtörtént, az 1840 utániak lajstromozása folyamatban van.

F

AZEKAS I

STVÁN

: A Staatsrat magyar vonatkozású iratai (1833

–

1840). Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz.

Szerk. F

AZEKAS I

STVÁN

–

K

ENYERES I

STVÁN

–

S

ARUSI K

ISS B

ÉLA

. PCCDRom 2011. 10 K

OMJÁTHY

: i. m. 231. 11 V

ARGA É

VA M

ÁRIA

: Hungaricakutatás az oroszországi levéltárakban.

Levéltári Szemle

, 53. (2003) 4. sz. 3

–

18. 12 A törökországi kutatásokról jó áttekintést nyújt Sz. Simon Éva 2013. évi esztergomi levéltáros vándo

rgyűlésen elhangzott elő

adása.