Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára

Fazekas István 6 mokos, Incze Miklós, Szűcs László, vezetője: Komjáthy Miklós).

2 A bizottság műkö-

dése során kristályosodtak ki azok a szempontok és elvek, amelyek azután a következő

évtizedek hungarika kutatását meghatározták. Még ha egy teljesen egységes és összehangolt feltáró munkát nem is sikerült megvalósítani, és a minden feltárás alapját ké-

pező hungarika kataszter sem készült el, a bizottság működése roppant fontos volt. Az

ekkor kibontakozó vitáknak, véleménycseréknek köszönhetően formálódott ki a

hungarika fogalma, amely kisebb-nagyobb módosításokkal ma is érvényesnek tekinthető. A Művelődési Minisztérium és az MTA 1971-ben kiadott együttes utasítása öt

pontban határozta meg, hogy mi számít hungarikának:

3 »… magyar vonatkozásúnak tekintendő az a levéltári anyag, amely a.) a mindenkori Magyarország területére, népességére, lakosaira, politikai, igazgatási, igazságszolgáltatási, társadalmi, gazdasági stb. viszonyaira, tudományára, kultúrá-

jára stb. b.) a mindenkori Magyarországnak, illetőleg lakóinak és a külföldnek, illetőleg külföldieknek kapcsolataira, c.) külföldi államoknak, szerveknek és lakosoknak a mindenkori Magyarországot

vagy területén élt, működött lakosokat (szerveket) illető nézeteire és tevékenysé-

gére; d.) jelentős, külföldön élt, illetőleg magyarországi származású személyekre, azok tevékenységére, végül e.) a külföldön élt vagy élő magyar népcsoportokra tartalmaz történeti értékű adatokat.« E meghatározás néhány ponton a gyakorlati feltárás során szerzett tapasztalatok segítségével kiegészítésre szorul, illetve tovább finomítható. 1. Az országhatár kérdése. A történeti Magyarország határa több alkalommal is változott. Dalmácia a 15. század elejéig Magyarország részét alkotta, innentől kezdve

Velence fennhatósága alatt állt.

4 További példakánt felhozható a nyugatmagyarországi határ kérdése is. A sárfenék-mannersdorfi uradalom a 15. századig

Magyarország részét alkotta, a későközépkortól azonban már csak az egyházi kapocs maradt meg, 1784-ig a győri egyházmegyéhez tartoztak az itt működő plébá-

niák.

5 Ezen esetekben megfelelő rugalmassággal tanácsos eljárni. A feltárás során a

Magyarországhoz való kapcsolatot kell mindig szem előtt tartani. Pl. Sárfenék

(Scharfeneck) középkori okleveles emlékei még a magyar történelem részét képezik, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött újkori uradalmi levéltárból

azonban már csupán azok az iratok érdemesek felvételezésre, amelyek a magyarországi határ menti területekkel való érintkezésre vonatkoznak. 2. A magyar vagy magyarországi személyek, népcsoportok kérdése. Amennyiben a

magyar történettudomány felvállalja a történeti Magyarország örökségét, akkor vál- 2 K

OMJÁTHY

M

IKLÓS

: A Mód

szertani Kollégium Hungarika Bizottságáról.

Levéltári Szemle

, 15. évf. 1965.

1

–

2. sz. 229

–

234. 3 V

ISZKET Z

OLTÁN

–

Z

ENTAI K

ATALIN

: i.m. 55

–

57. 4 B

ORSA I

VÁN

: A hungarikakutatás aktuális kérdései.

Levéltári Szemle, 36. évf. 1986. 2. sz. 8

–

13. 5 C

SÁNKI

D

EZSŐ

: Ma

gyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I

–

V

. Bp., 1890

–

1913. III. 669.