Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - FAZEKAS ISTVÁN: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára
5 FAZ EKAS I STVÁN MI A HUNGARIKA? A MAGYAR VONATKOZÁSÚ LEVÉLTÁRI IRATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HAJDANI MONARCHIÁRA Mi a hungarika? Magyarország viharos történelme során az ország történetére vonatkozó hazai forrásanyag jelentős része elpusztult, a megmaradt források tetemes része szétszóródott. Az ország 1526 után több évszázadon át nagyobb államegyüttesek részét alkotta, e birodalmak, államkomplexumok központjaiban sok olyan forrás keletkezett, amely Magyarországra vonatkozott. 1918-ban a történeti Magyarország szétesésével olyan területi változások következtek be, amelyek átalakították a magyarországi forrásbázist. Ezeknek az okoknak a következménye, hogy a magyar múlt nem ismerhető meg az országhatáron kívül található források feltárása és feldolgozása nélkül. A külföldön található forrásanyag jelentőségének felismerése egyidős a modern magyar történettudomány megszületésével, feltárása és összegyűjtése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával egyidejűleg kezdődött. A források összegyűjtésében a 19. században a MTA Történettudományi Bizottsága és a Magyar Történelmi Társulat játszott nagy szerepet. A hungarika kutatás történetének ismertetése nem feladata jelen cikknek, ezt azért sem érzem szükségesnek, mert a Levéltári Szemle hasábjain több cikk is olvasható erről a témáról. 1 A cikk tematikája egyetlen tény megemlítését teszi elkerülhetetlenné, mégpedig azt, hogy a magyar történettudomány konszolidációjával egy időben, az 1960-as években megélénkült az érdeklődés a külföldön található magyar vonatkozású forrásanyag (Hungarica, Hungarika) után, hiszen külföldi forrásbázis nélkül lehetetlen volt szakszerű munkát végezni. A hungarika kutatás megszervezését a magyar levéltárügy vállalta fel. 1964-ben hívták életre a Hungarica Bizottságot, amely a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya kezdeményezésére jött létre és a Módszertani Kollégium keretében működött. E bizottság volt hivatott a hungarika kutatás elvi alapjait megvetni (tagjai: Kosáry Do- 1 K OLLEGA T ARSOLY I STVÁN : Levéltári hungarika kutatás. Levéltári Szemle, 42. évf. 1992. 2. sz. 40 – 52.; V ISZKET Z OTÁN – Z ENTAI K ATALIN : A hungarikakutatás és a Magyar Országos Levéltárban őrzött hungariajelentésgyűjtemény. Levéltári Sze m le , 55. évf. 2005. 3. sz. 41 – 57., különösen 42 – 48.
