Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - MÉRLEG - Uradalmak térben és időben (Csik Tamás)
Mérleg 80 A bellyei uradalom 19. század végi gazdálkodását tanulmányozva Zóka Péter a birtok életében minden bizonnyal döntő jelentőségű személy, Németh Lipót uradalmi ügyész iratait vizsgálja. Az uralkodó család birtokai közé tartozó uradalom mintaszerű gazdálkodásáról is híressé vált, éppen emiatt talán érdemes lett volna a fenti forrás mellett másokkal is kiegészíteni a szakmailag alapos és a szakirodalom széles körű felhasználására építő tanulmányt. A városi uradalmakról a többi tanulmányban kevés szó esett, egy ilyen birtokot mutat be Sarlós István írása. A bajai uradalom története jól rávilágít arra, hogy a jól kialakított bérleti rendszer mennyiben javíthatott egy város (vagy bármely más birtokos) anyagi helyzetén. Ebben az esetben sem lehetett mellőzni az Osztrák−Magyar Monarchia összeomlását követő események tragikus hatását, ami itt az 1918 és 1921 közötti szerb megszállásban nyilvánult meg. Könnyen lehet, hogy csak a vizsgált birtokokra vonatkozik a megállapítás, de jó- formán minden szerző kiemelte az uradalmak magas szintű gazdálkodását. Bár a célkitűzés minden bizonnyal nem a paradigmaváltás volt az uradalmak gazdálkodástörténete (vagy gazdaságtörténete) kapcsán, de a tanulmányok szerzőinek mégis sikerült né- hány fontos, talán eddig elhanyagolt szempontra rávilágítaniuk. A hitbizományokkal foglalkozó Kaposi-tanulmány is utalt a sokszor elnagyolt ítéletalkotásra a birtoktípus kapcsán. Talán ugyanez igaz lehet általában az uradalmi gazdálkodással kapcsolatban is, így a magyarországi birtokrendszer negatív vonásai mellett néha jó lenne több figyelmet fordítani az uradalmak gazdálkodási formájára, annak hatékonyságára. A hazai gazdálkodási gyakorlatot sok kritika érte, viszont ha szélesebb összefüggésben vizsgáljuk a kérdést (ahogy a kötet szerzői is tették), talán rá lehet világítani arra, hogy nem minden esetben csak a racionális gazdálkodásra való hajlandóság vagy képesség hiánya állt a sikertelenség hátterében. Csik Tamás NAGYSZABÁSÚ KIÁLLÍTÁS NYÍLOTT A BUDAPESTI SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN A kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között megjelent írásait az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a Világemlékezet részévé nyilvánította. A kiállítás a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezés körülményeinek bemutatása mellett elsősorban az orvos köré épült kultuszra fókuszál, arra, hogy mit jelent Semmelweis neve a mai kultúrában és emlékezetben – fejtette ki Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója. A tárlat az orvos életéről készült filmek részleteinek bemutatása mellett innovatív módon jeleníti meg Semmelweis felfedezésének jelentőségét, de láthatók róla készült festmények, korabeli orvosi és szülészeti eszközök, kéziratok is. A tárlatot a magyar–olasz évad során a bemutatják a Római Magyar Akadémián, valamint Párizsba is ellátogatnak vele jövőre, az UNESCO-díj tiszteletére szervezett Semmelweis Világkongresszus keretében. A teljes hagyatékot, a németül és magyarul megjelent publikációkat, leveleket a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi és gondozza, és az intézmény nyújtotta be az UNESCO-hoz a Világemlékezet címre a pályázatot.
