Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - MÉRLEG - Adriányi Gábor: Documenta Vaticana historiam autonomiae catholicae in Hungaria illustrantia. Vatikáni okmányok a magyar katolikus autonómiáról 1891–1920 (Csiky Balázs)

Mérleg 81 ADRIÁNYI GÁBOR DOCUMENTA VATICANA HISTORIAM AUTONOMIAE CATHOLICAE IN HUNGARIA ILLUSTRANTIA VATIKÁNI OKMÁNYOK A MAGYAR KATOLIKUS AUTONÓMIÁRÓL 1891–1920 Argumentum, Budapest, 2011. 481 p. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XVIII.) A forráskiadvány a Szentszék Rendkívüli Ügyek Kongregációjának (Congregazione per gli Affari Ecclesiastici Straordinari) irataiból közöl válogatást, azon belül az Osztrák−Magyar Monarchiára vonatkozó iratok fondjának (Fondo Austria-Ungheria) szá-

mos tételéből (Posizione). A könyv anyaggyűjtésekor az iratanyag a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano) volt kutatható, 2011-től azonban ismét önállósult és az Államtitkárság Második Szekciója Történeti Levéltárában (Segreteria di

Stato, Sezione per i Rapporti con gli Stati, Archivio Storico) érhető el. A kiadvány a bevezető rövid történeti áttekintésen kívül három részből áll. Elő-

ször a katolikus autonómia főbb eseményeinek kronológiáját olvashatjuk az 1848 és

1920 közötti időszakból, majd a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja felhasznált

levéltári anyagának áttekintő leírását, repertóriumát találjuk, végül pedig a fontosabb

dokumentumokat közli nagyobb részt teljes terjedelmében, kisebb részben csak részletekben a kötet. A dokumentumok eredeti nyelven, latinul, olaszul és néhány esetben

franciául olvashatóak, és regesztával látták el őket. Az iratok különböző típusúak, vannak köztük nagyobb összefoglaló egységekbe foglalt dokumentumok (a kongregáció

üléseire készített összefoglaló jelentések és az azokhoz csatolt mellékletek), és vannak egyedi iratok (levelek, jelentések, beadványok, tervezetek). A szerző hangsúlyt helyezett arra, hogy a közlés során az eredeti levéltári rendet ne bontsa meg, hanem az iratok struktúráját is hitelesen adja vissza, hogy ezzel az egyes dokumentumok közötti

összefüggéseket egyértelművé tegye. A szerző az előszóban felhívja a figyelmet, hogy a katolikus autonómiára vonatkozó dokumentumokon kívül az 1918–1920 közötti időszakból olyan iratokat is közöl,

amelyek nem tartoznak szorosan a tárgyhoz, viszont jelentős forrásértékkel rendelkeznek, és segítenek megérteni a katolikus egyház magyarországi helyzetét, azt a közeget,

amelybe az autonómia problémája beleágyazódott. Ezek között az iratok között nunciusi jelentéseket és Csernoch János hercegprímás beszámolóit találhatjuk az egyházi

és politikai állapotokról. Olyan, a szakirodalomból ismert eseményekre vonatkozó dokumentumokról van szó, mint pl. Csernoch hercegprímás levele, amelyben XV. Benedek pápa segítségét kéri, hogy Magyarországot az antant hatalmak protektorátusa alá

helyezzék (45. dokumentum).