Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

A Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken gyes osztályokban. Mivel azonban csak hat tanterem áll rendelkezésre, két osztályban váltakozó rendszerű tanítást kell bevezetni.

4

3 A terveket a püspök is támogatta, hangsúlyozva, hogy az egységes nemzetiségi osztályok felduzzasztása jó alkalom két újabb szerzetes tanítónői állás létesítésére, illetve „két új tanterem építési államsegélyének kisürgetésére. [...] Remélem, hogy a rosszból az a jó következik ránk, hogy a budakeszi katolikus iskola nyolc tanítós és nyolc tantermes lesz." — zárta sorait a püspök. A fogalmazó véleményét mindenestre híven tükrözi a piszkozatban maradt kihúzott félmondat, amelyben erőszakos germanizálásról ír.

4

4 A reform tehát a rendelet megjelenését követően csaknem három évvel, számos kitérőt — jó néhány szülői értekezletet, aláírásgyűjtést és kérvényt — követően valósult meg. Ezt a tényt az alsóbb hatóságok - úgy tűnik — továbbra is nehezen fogadták el. A hónapról szóló jelentésében a vezetőjegyző továbbra is negatívan nyilatkozott az iskolareformról, nehezményezve, hogy a januári szülői értekezlet szinte egyhangú határozata ellenére a felsőbb hatóság rendelkezésére a „német, illetve vegyes nyelvű tanítást" rendelték el.

4

5 Az október 31 -ei tiszti értekezleten a főszolgabíró kijelentette, hogy ez a kérdés a járás legfőbb problémája. „Én az urak magyar hazafias érzelméhez apellálok. Mindég higgadtsággal és nyugalommal intézzük el a kérdést. Erezzék a németek minden téren, hogy mellettünk van a helyük. Az iskoláztatás kérdésénél megmagyarázandó a szülőknek, hogy ez nem politika. Ez tisztán nagy magyar érdek, hogy tudjunk német iskolát produkálni. Azt is felhasználják ellenünk, hogy itt nincsenek német iskolák és elnyomják a németeket. Ez a valóságnak ferde beállításával történik. Nekünk kötelességünk a kultuszkormányt támogatni. — mondta főszolgabíró, majd felszólította a jelenlévőket, hogy a közigazgatás - nem lévén tanügyi hatóság - „vonja ki magát" az ügyből, nehogy vád érje a vezetőjegyzőket.

4

6 Összefoglalás és kitekintés Mint láttuk, a reform keresztülviteléhez a kormányzat erélyes fellépésre volt szükség, amit elsősorban külpolitikai okok motiváltak. A fentiek jól mutatják, hogy iskolafenntartók úgy az állami, mint az egyházi intézményekben lehetőségeik szerint igyekeztek gátolni a kisebbségi iskolák átszervezését. Amikor az pedig elkerülhetetlenné vált, hangsúlyozták, hogy nem saját akaratukból cselekszenek, és igyekeztek elhárítani magukról a felelősséget. Az idézett főispáni, főszolgabírói és jegyzői jelentések jól példázzák az alsó és középfokú hatóságok kisebbségekkel szembeni gyanakvó és elutasító hozzáállását. Ezek az emberek — főés alispánok, főszolgabírók, jegyzők, tanítók, sőt, tanfelügyelők - többnyire a dualizmus idején szocializálódtak, és feltétel nélkül képviselték az egy politikai nemzet koncepcióját. Az első világháborús vereség és az azt követő forradalmak, majd a trianoni béke meghatározó élményt jelentettek számukra, ami fokozhatta már korábban is meglévő nacionalizmusukat. Számosan közülük egyébként német asszimilánsok voltak, akikre mindez fokozottan igaz lehetett.

4

7 A következő idézet jól szemlélteti egy budakeszi értelmiségi család hozzáállását: „Es ist zum Beispiel noch in der Grundschule vorgekommen, dass ich zu Hause laut gelernt habe. 'Az őseink a vereckei szoroson jöttek be hazánkba.' Ich hab das auch geglaubt, ja? Weil ich 's in der Schule gehört hab' und es ist so. Meine Eltern habén sich angeschaut, und habén geláchelt, oder habén gelacht, ja. Habén aber nichts gesagt. Und da bin ich stutzig geworden. Ja, wieso? Was 4

3 SzfvPL No 4511 Schol-1938/5408. 4

4 SzfvPL No 4511 Schol-5408/1938. 4

5PML V.1016 C/b 1. d. 3/1938. 4

6 PML IV.424.e 2. d - Tiszti értekezlet a községek helyzetéről 1939. 4

7 A budakeszi értelmiség jelentős része egykori tehetős gazdacsaládok középosztályba felemelkedett utódaként helyi származású volt. Közéjük tartozott Gödrösy (Gruber) János főjegyző, Martonfi (Martin) Antal gazdasági jegyző, Pentei (Pfendner) Antal és Erdőfi (Eszterle) Antal irodatisztek. Német származású volt az Isztimérről érkező iskolaigazgató Makk Róbert (Maki Ruprecht — érdekesség, hogy nem csak a családnevét, de a keresztnevét is magyarosította), a székesfehérvári születésű Miller József plébános és utóda, a Tolna megyei Nagyvejkén született Braun Gyula is. 35