Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - BÖŐR László: A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei

Böőr Lás%/ó vezetőségére javaslatot tevő bizottság felállítása volt. A megbízott szervező bizottság tagjai voltak: Benczéné Nagy Eszter (BFL), Böőr László (Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya), Dóka Klára (ekkor már UMKL), Járo/i József (Békés Megyei Levéltár), Jeney Andrásné (KSH Levéltára), Kállay István egyetemi tanár (ELTE), Kanjar József (Somogy Megyei Levéltár), Kovács Béla (Heves Megyei Levéltár), Sándor László (Baranya Megyei Levéltár), Tóth Gabriella (Vas Megyei Levéltár), Varga János főigazgató (MOL) és Verő Gábor főigazgató (UMKL). Tény azonban, hogy a szervező és előkészítő munkákban, a munkák összefogásában Benczéné Nagy Eszter és Dóka Klára vállalták a legnagyobb szerepet. Ez az előkészítő bizottság 1986. augusztus 27-én kérte a minisztérium levéltári osztályától a hozzájárulást az önálló szakmai egyesület szervezéséhez, meghatározva az egyesület legalapvetőbb célját is: „Az egyesület célja: a tagok szakmai felkészültségének továbbfejlesztése, hivatás tudatának támogatása, társadalmi megbecsülésének előmozdítása, a levéltárügy széleskörű népszerűsítése". Ekkor - persze - már régóta folyt a szervezés. Emlékezetem szerint a leghamarabb az alapszabály tervezet elkészítésével végeztünk, hiszen rendelkezésünkre állt a jól működő korábbi anyaegyesület, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapszabálya. Fennek a mi céljainkra és a lehetőségeinkhez történő átalakítására 1986. szeptember 17-én Nagykőrösön került sor. Emlékezetem szerint az alapszabály megalkotásánál a legnagyobb vita két pont körül alakult ki: az egyik, hogy az elnök ne tölthesse be az elnöki tisztséget két ciklusnál hosszabb ideig, míg a másik az alapszabálynak az az előírása, hogy az elnök, az alelnökök és a titkár nem lehetnek ugyanazon intézmény dolgozói, illetve nem állhatnak hivatali alá- és fölérendeltségi viszonyban. E két korlátozó pont bevétele az új egyesület alapszabályába a levéltári szekcióban kialakult helyzet kedvezőtlen tapasztalatait kívánta megakadályozni. (Nem véletlen, hogy az „összeférhetedenségi" szabály törlésére már 1991-ben történt javaslat, azt azonban az aktuális közgyűlés nem fogadta el, így az ma is „él".) Ugyan csak Nagykőrösön került sor az egyik leghálátlanabb és legnehezebb feladatot vállaló bizottság tagjainak megválasztására: a jelölőbizottság tagjainak nem csak a tisztségviselők, elnökségi tagok személyére szóló javaslatokat, hanem a belépési szándékot jelentő jelentkezési lapokat is össze kellett gyűjteni. A jelölőbizottság tagjainak kiválasztásánál döntő szempont volt, hogy — lehetőség szerint — a magyar levéltárak minden ágazatát, területét arányosan képviseljék, továbbá vállalják, sőt megtiszteltetésnek vegyék — a meglehetősen fáradságos munkát. A bizottság tagjai megérdemlik, hogy megemlítsük őket név szerint is: Alfóldy Vilma (UMKL), Bariska István (Vas Megyei Levéltár kőszegi fióklevéltára), Böőr László — aki az elnöki feladatokat is ellátta, Mervó Zoltánné (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), Somfai Balázs (Veszprém Megyei Levéltár), Soós Eászló (MOL) és Szögi Eászló (ELTE Levéltára). 1986 őszén a bizottság tagjai személyesen keresték fel az ország csaknem valamennyi általános és szaklevéltárát, megyei archívumokat és a fenntartó tanácsokat. Részletesen ismertették az egyesület alapvető céljait és őszinte véleménycserét folytattak az egyesület vezetőinek személyére vonatkozóan. A számításba vett jelölteknél kívánatosnak tartottunk legalább 10-15 éves levéltári gyakorlatot, ugyanakkor hangsúlyoztuk, hogy munkájukra hosszabb távon kívánunk számítani. így a jelöltek többsége a 40-45 éves korosztályból került ki, és a korelnök Varga János is akkor 59 éves volt. Alapkövetelménynek tekintettük az ádagosnál nagyobb szakmai érdeklődést, elkötelezettséget, hivatásszeretetet és tenni akarást. Ugyanakkor igyekeztünk figyelembe venni az általános és a szaklevéltárak, a főváros és a vidék arányát, az egyes régiók megfelelő képviseletét. Elfogadtuk, hogy az egyesület vezetői aktív levéltárosok legyenek, és tényként vettük figyelembe, hogy az országos egyesület működési központja Budapest lesz, ezért célszerű az elnököt és a titkárt budapesti székhelyű levéltárból választani. A széleskörű tájékozódás után az ország levéltáraiból mintegy 30-35 számításba jöhető jelöltünk maradt, akik egy része azonban — hangsúlyozva, hogy minden lehetséges módon támogatja az egyesület munkáját - vezetői tisztséget nem kívánt vállalni. Ma már csak érdekességként említem, hogy kiknek a neve merült fel az egyesület elnökeként: Varga János, Kanyar József (Jóska bácsi — amikor megtudta, hogy nem ő az egyedüli elnökjelölt - a jelöltségtől visszalépett,), Szűcs EászJó, Kállay István, Erdmann Gyula, Búzási János, 40