Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - BÖŐR László: A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei

A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei Kovács Béla, S^ita László, Szögi László, Ress Imre. Szintén csak érdekességként idézek a jelöltjeinknek kiküldött felkérésre adott válaszlevelekből: Dóka Klára: „A felkérést köszönettel elfogadom." Erdmann Gyula: „Megmondom őszintén, nekünk a Jeneiné és a Benczéné javasolt helye nem tetszik." Varga János: „Abban a nem is titkolt reményben, hogy kibuktatnak, közlöm veled adataimat..." Jeney Andrásné: „Amennyiben a közgyűlés is hasonlóan dönt, remélem, hogy munkámmal hozzá tudok járulni az Egyesület sikeres működéséhez." Verő Gábor: „Leveledben szereplő kérdésedre a válaszom nemleges." Bariska István: „Annak egyébként örülök, hogy Vargát sikerült az ügynek megnyerni. Tőlem is sokan érdeklődnek idelenn, hogy mi lesz, kikkel számolhatunk. Tehát nagy a tapogatózás. De ez természetes, nem?" Kovács Béla: „A sorsot nem lehet elkerülni. Tudom, hogy a Jelölő Bizottság mindent megfontolt, de majd a tagság szavaz. Ha a jelölt tisztségre megválasztanak, igyekszem úgy dolgozni, hogy mindenkinek jó legyen." Azt hiszem, hogy a jelölőbizottság munkáját minősíti, hogy a közgyűlésen a bizottság jelöltjeihez mindössze három új jelölés érkezett, közülük is csak egyet választottak meg, és az egyik alelnök jelölt helyett lett másik - egyébként általunk elnökségi tagnak javasolt — kolléga. 1986-ot írva, az akkori hangulatra mindenképpen jellemzőnek tartom a helyszínen az elnökségbe javasolt személy sikerét. O ugyanis a legnagyobb egyházi levéltárunk vezetője volt — akit a közgyűlést vezető Verő Gábor élénk derültséget keltve — megszokott rutinból „elvtársnőnek" nevezett. Kiesett viszont Szűcs László, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumának vezetője, aki egyébként mind levéltári szakemberként, mind pedig emberi tulajdonságaiért elismert és köztiszteletben álló szakember volt. A személyi jelölések mellett a jelölőbizottság tagjai ismertették a leendő egyesület céljait és igyekeztek minél több kollégát a jelentkezésre rávenni. Idézek az egyik jelölő bizottsági tag, Somfai Balázs jelentéséből: „A felkeresett intézmények megértéssel támogatták az egyesület szándékait. Útiköltség térítést a minisztériumtól nem igényelnek, sőt a Komárom és a Veszprém Megyei Levéltár csúszónapot biztosít az alakuló közgyűlésen megjelenő munkatársainak. [Az alakuló közgyűlés ugyanis szombaton volt! B. L.] A toborzó gyűléseken részt vett dolgozók kedvező hozzáállást mutattak, mindenütt várakozással fogadták a megszületendő egyesület hírét. Úgy tapasztaltam, hogy a megjelentek mindenütt bizalmat előlegeztek a szakma megújuló mozgalmának." Nyilvánvalóan az aktív szervezőmunkának köszönhetően az egyesület megalakulásakor a jelentkezési lapot kitöltött kollégák száma 530 volt. (Megjegyzem, hogy 1987-ben, a levéltárakban dolgozó főfoglalkozású dolgozók száma 745 fő, míg a szaklevéltárakban foglalkoztatottak száma 61 fő volt.) A jelentkezési lapot kitöltötték és visszaküldték olyan ismert személyiségek is, mint Kosáry Domokos vagy Antall József. Az Előkészítő Bizottság október 28-án, az ÚMKL-ben tartott ülésén részt vett Molnár József, a Levéltári Osztály vezetője is. Bejelentette, hogy a művelődésügyi miniszter hozzájárult az egyesület szervezéséhez és hangsúlyozta, hogy a minisztérium részéről minden támogatást még pénzbelit is - megadnak a tagtoborzáshoz, a szervezőmunkához. Kijelentette, hogy a minisztérium részéről minimum 3-400 fős tagságot tartanának kívánatosnak és eredményesnek. A tanácskozáson - több érdemi hozzászólással - élénk és hosszantartó vita alakult ki az alapszabály tervezetéről, melyet végül a jelenlévők alkalmasnak találtak a közgyűlés elé terjesztésre. Végül november 18-án egy szűkebb körű megbeszélésre került sor, ahol véglegesítették a látszólag apró részleteket: a napirend véglegesítése, a forgatókönyv összeállítása, a meghívó megszövegezése. Az alakuló közgyűlésre 1986. december 13-án az ELTE jogi karának aulájában került sor. A tanácskozáson Verő Gábor, az ÚMKL főigazgatója elnökölt, míg az elnökségben foglaltak helyet Kállay István, Ember Gjö^p, Kanyar József, Molnár József és Biliédiné., a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Verő Gábor röviden összefoglalta a Levéltáros Szekció 1981— 1986 között végzett munkáját, ismertette az egyesület megalakítását előkészítő bizottság munkáját. Ezt követően a közgyűlés megvitatta és elfogadta az egyesületi alapszabály tervezetét, döntött a tagdíjak mértékéről, majd sor került az egyesület tisztségviselőinek megválasztására. Először az egyesület elnökségét választották meg (163 érvényes és négy érvénytelen szavazat41