Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSIK TAMÁS: Vallási-társadalmi konfliktusok és a győri vásári nap a 19. század második felében

Vallási — társadalmi konfliktusok és a győri vásári nap a 19. s^á^ad második felében nap kérdésében. Azonban az idézet jelzi azt is, hogy a 70-es évek próbálkozása már sokkal nagyobb visszhangot keltett a városban, mint a korábbi kezdeményezések. Az időpont kedvezőtlen volt a helyi zsidóság számára. Részben Győr kereskedelmi viszonyai is változtak, részben az 1873-as gazdasági válság hatásai is abba az irányba mutattak, hogy a felgyülemlett társadalmi feszültséget egy ellenük irányuló mozgalomban vezesse le a város amúgy is elégededen polgárságának egy része. Ahogy Bay Ferenc, a Lloyd történetét feldolgozó könyvében is írta: „Ezúttal a LJojd nagyon rosszkor ho^ta elő a dolgot, amelyből adott helyzetben természetesen és érthetően zsidókérdés lett. A városi lakosság egy részének az újabb kezdeményezésére adott reakciója még később is előkerül. Belátva a Kereskedelmi Gyűlde sikertelenségét 1875 januárjában már nem közvedenül a városi tanácsnál próbálkoztak. Egy közvetítő szervezeten keresztül (Magyar- és Erdélyországi Izraelita Autonóm Orthodox Hitfelekezet Közvetítő Bizottsága) egyenest a földművelés-, iparés kereskedelmi miniszterhez küldték kérésüket közösen a gyömörei, az asszonyfai és a szentmártoni hitközségekkel. Maga a levél egy ügyes kombinációja a korban hatásos érveknek. Egyrészt a minden akadálytól mentes kereskedelem előnyeit, másrészt az immár szabad politikai viszonyok adta lehetőséget vázolták a vallásszabadság érvényesítésére. A bécsi börze itt már nem került elő, az viszont igen, hogy a város érdeke is a minél nagyobb verseny a szombati piacon. Másként megfelelő vásárlóerő hiányában az eladó kénytelen nyomott áron továbbadni terményein, vagy a vevő van kiszolgáltatva a választék és a verseny hiányából következő magas áraknak. Ez a helyzet semmiképpen sem lehet kedvező, nem csak a nagyszámú izraelita kereskedőnek, hanem az amúgy is egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt a városnak sem, írták a kérelmezők. További érv volt, hogy az ország visszanyert politikai szabadsága egyébként is lehetővé — sőt szükségszerűvé - teszi nem csak a vallásszabadság elvi kimondását, hanem annak gyakorlati érvényesítését is. A vallásszabadság és a szabad kereskedelem közötti kapcsolat így jelent meg a levélben: „Meg vagyunk győződve miként Nagyméltóságod bölcs figyelmét nem kerülte ki azpn körülmény, hogy imént levetett állapottal a polgári elemek testvéries egyesülési legkevésbé sem intéztetik elő, sőt ellenkezőleg a konfessionalis elő ítélet, ezekbőlfolyó kereskedelmi önérdek által még folyton új tápot nyer." Már pedig a szombati vásárnap miatt semmilyen érv nem szól, ellene pedig éppen elég, érvelt közöttük König Adolf.

1

0 M'g — a korábban idézett — Bay Ferenc szerint a legkevésbé sem szolgálta a zsidóság ügyét az újabb próbálkozás, addig a kérelmezők inkább a fennálló helyzetet tartották alkalmatlannak a felekezeti béke megteremtésére/fenntartására. A beadványon szereplő megjegyzések szerint a minisztériumban nem hoztak első körben döntést, hanem azt véleményezés végett a városhoz küldték. Ennek ellenére Győrbe mégis egy olyan leirat érkezett (január 27-én), amelyben kérték a város vezetését, hogy helyezze át a heti vásárok napját péntekre. A közgyűlés élesen tiltakozott a döntés ellen jelezvén, hogy már nagyon régóta hagyományosan szombaton voltak a heti vásárok, és komoly problémát jelentene, ha ezt megváltoztatnák. Győr és a környékbeli települések kereskedelmi érdekei is azt követelték, hogy ne változtassák meg a piac napját. A tanács jelezte azt is a feliratban, hogy Pápán pénteken, Csornán pedig csütörtökön van a heti vásár, és Győrött pont azért annyira látogatott, mert más környékbeli településen nincs vásár szombaton.

1

1 9 BAY, 1942. 139. — Krdekes, hogy a szerző a szombati piaci megváltoztatására tett újabb kezdeményezést is a Uoydnak tulajdonítja. A levéltári források ellentmondanak ennek, ezek alapján a helyi ortodox hitközség volt a háttérben. 1

0 MOL K 168 1875-17-1609. A Magyar- és Erdélyországi Izraelita Autonóm Ortodox Hitfelekezet Közvetítő Bizottságának levele a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek. 1875. január 18. 1

1 GyMJVL IV.1402.a 85/1875. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1875. február 2. 51