Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSIK TAMÁS: Vallási-társadalmi konfliktusok és a győri vásári nap a 19. század második felében

Csík Tamás Ekkor már látni lehetett a minisztériumban is, hog)' nehezen kényszeríthető a törvényhatóság egy hosszú ideje fennálló szokás megváltoztatására. Ezért is vélhették szükségesnek, hogy a térség viszonyairól tájékozódjanak, és véleményt kérjenek eg)' megfelelő szakmai szervezettől. A megfelelő szakmai szervezet a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara volt (ennek feltételezett okára később még visszatérünk). A soproniak március 23-ai állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy pusztán a közgazdasági szempontok alapján adhatnak véleményt. Ezért nem mehetnek el a tény mellett, hog)' a város és a megye kereskedelmének nagy része az izraeliták kezében van, akik közül bár többen megszegték addig is a szombati munkavégzés tilalmát, mindezt azonban kényszerből tették, így semmiképpen sem helyeselhetik a szombati napon tartott hetivásárt. Az egészségesebb forgalmi viszonyok egyben Győr javát is szolgálnák a nagyobb versenyhelyzettel. A pénteki napot mégsem javasolták, mivel hamarosan vasúti összeköttetés létesül a két város között, és egymás konkurensévé válhatnának, ha mind a két városban pénteken lenne a vásár.

12 Azt már csak a kutató teszi ehhez hozzá, hogy érdekes érvelés az egyik esetben a szabad verseny pozitívumaira hivatkozni, pár sorral alább pedig — amikor a közvetlen érintettségnek is szerepe van - annak árnyoldalaira. A hamarosan Győrbe érkező újabb leirat és a soproni vélemény Között szoros kapcsolat volt, szinte pontosan megismételték a szakvéleményben írtakat.

1

3 Május első napjaiban nagy vihart kavaró ülésen tárgyalta a győri közgyűlés az ismételt minisztériumi határozatot. A zsúfolásig megtelt teremben mindössze egyetlen résztvevő nyilatkozott úgy, hogy jogos a város tiltakozása, de az izraeliták kérése is, végül azonban ő is a többséghez csadakozott szavazatával.

14 Az összes többi hozzászóló a leirat elutasítása mellett nyilatkozott. Az érvek között ott találjuk a szerdai heti piacot (amit korábban éppen az izraeliták miatt hoztak létre, bár forgalma kisebb volt, mint a szombatinak); kérték, hogy a városi közönséget se tartsák tovább izgalomban, illetve a környékbeli városok is már régóta várják, hogy más napon legyen a győri heti vásár, és ők tehessék erre a - számukra is kedvezőbb - napra a magukét. A város hivatalos határozatában tiltakozott a soproni állásfoglalás és a törvényhatósági jog megsértése ellen (leginkább azt kifogásolták, hogy miért a helyi viszonyokat kevésbé ismerő soproniakat kérték fel). A szombat mellett a korábbi érvekhez képest felhozták azt is, hog)' ez a termelők heti munkavégzési rendjéhez is jól illeszkedik, és amit az előző napokon nem tudtak máshol eladni, azt itt megtehették. Új érvként a határozat döntő momentuma az volt, hogy a szerdai heti vásár mellett már pénteken és kedden is voltak ún. elővásárok. Ebben az értelemben válaszoltak a miniszteri leiratra is.

1

5 Nem tudni, hogy az elővásárok mióta voltak gyakorlatban, de nem sokkal később, május 13-án Spanier Ferenc városi kapitány javasolta, hogy ne vezessenek be újabb elővásárlási tilalmat, mivel 1872-ben azt egyszer már megszüntették, és a kor szellemének sem felelt már meg.

1

6 A minisztérium június 8-ai leiratában ismét a soproni szervezettől kért tanácsot, akik egyben reagáltak Győr közgyűlésének májusi döntésére is, és kinyilatkoztatták saját illetékességüket az ügyben. A kamara újfent jelezte, hogy milyen nagy jelentőségűek az izraelita kereskedők a megyében és a városban. Egyben Győr érvelésével is vitába szálltak a kereskedelmi hasznosság kérdésében. Az újabb „szakvélemény" szerint a heti vásár napjának megváltoztatása csak köz1

2 MOL K 168 1875—17—1609. A Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara levele a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek. 1875. március 23. 1

3 GyMJVL IV.1402.C 1875. 11/25. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leirata Gvór thj. város tanácsának. 1875. április 4. 1

4 Vörös József úgy nyilatkozott, hog;- nem ellenzi a város elutasító határozatát a miniszter leiratára a közhangulat miatt, de nem akarja az izraelita kereskedőket sem károsítani. A bizottsági tagok szavazása végén azonban Vörös a közgyűlés elutasító határozatához csatlakozott. (Győri Közlöny, 1875. május 6. 1.) 1

5 GyMJVL IV.1402.a 252/1875. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1875. május 3. l

6Szauter indoklása szerint az 1872-ben megszüntetett elővásárlási tilalmat csak a következő évi bécsi világkiállítás miatt kellett átmenetileg ismét bevezetni. A különleges helyzetben (a világkiállítás idején) a spekulánsoktól való félelem indította a városi tanácsot az elővásárlási tilalom ismételt bevezetésére (Győri Közlöny, 1875. május 13. 1.). 52