Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSIK TAMÁS: Vallási-társadalmi konfliktusok és a győri vásári nap a 19. század második felében

Csik Tamás lehetetlenné tette a munkájuk miatt nag}' jelentőségű esemény látogatását, vagy vallásuk szabályai ellen kellett véteniük. Az első kezdeményezés mégsem az ő részükről történt a vásár napjának áthelyezése ügyében. Még 1862-ben kérte a Kereskedelmi Gyűlde (más néven: Lloyd) a szombati nap megváltoztatását. Az indoklás szerint ezen a napon a kereskedők nagy része a bécsi gabonatőzsdén volt, így a győri vásár látogatottsága is csökkent. Ezért is kérték a városi tanácsot, hogy a szombati vásárt péntekre, a szerdait pedig vele párhuzamosan keddre tegye át.

4 Itt még nem kerültek szóba a vallási előírások, pedig König Lipót (az aláíró) számára személyesen is problémát jelenthetett a szombati nap ebből a szempontból. Csakúgy, mint König Adolfnak (nevével még később is fogunk találkozni), aki később, 1873-ban már az egylet részvényesei között volt.

5 Bár a kiegyezés előtti korszak politikailag rendezetlen viszonyai némileg hátráltatták a gazdasági fejlődést is, azonban a 19. század második felének jelentős részében trendnek számító gazdaságpolitika a piac önszabályozó, és a szabad verseny mindenek feletti ösztönző erejébe vetett hitre épült még sokáig. így a város vezetői a győri vásárt is megfosztják az élesebb versenyhelyzettől, amennyiben továbbra is szombati napon tartják, érveltek a levél írói. Ugyanezen okból hivatkozhatott 1866-ban már a vallás szabályaira egy újabb beadványában a Lloyd. Ekkor egyrészt annak a kb. 40 kereskedőnek, akik a szombati bécsi börzét látogatták; másrészt pedig annak a 60-80 megyei izraelita kereskedőnek a nevében írtak, akik immár talán a javuló politikai helyzet miatt — a vallási előírásokra hivatkozva kérték a szombati nap áthelyezését. Azonban akár a szabad verseny kereskedelmet serkentő jellegére, akár a sajátos vallási előírásokra hivatkoztak, a város mindkét esetben lényegében elutasította a kérelmet (1862ben nyíltan, 1866-ban pedig egy bizottság kiküldésével, amely ezúttal is megfelelő eljárásnak bizonyult az ügy ad acta tételéhez).

6 A kétszeri sikertelen próbálkozás után már a Lloyd tagsága számára is nyilvánvaló volt, hogy pusztán a kereskedelmi érdekekre vagy a vallási szempontokra hivatkozva nem jut előbbre ügyük, és főleg a városi tanács hajthatatlanságáról győződhettek meg. A következő, a 70-es évek közepén történt újabb próbálkozás - akkor már országos ügyként — sokkal nagyobb vihart kavart. A Kereskedelmi Egylet helyett ekkor már a Győri és Győr-Szigeti Ortodox Izraelita Hitközség próbált meg eredményt elérni. Azonban érdemes megvizsgálni a hitközség létrejöttének körülményeit is. Időben továbbhaladva, 1868 augusztusában érkezett felkérés a győri zsidóság vezetőihez, hogy küldjenek képviselőket egy közös izraelita szervezet alakítását célzó országos kongreszszusra. A Kereskedelmi Gyűlde is megvitatta a jelöltek támogatásának kérdését, így szóba került Keppich Illés, Wolf Bernát, König Károly, de a korábban említett König Adolf neve is. Végül König Károly nyerte el a képviselőséget 125 szavazattal szemben az Adolfra adott 34 vokssal.

7 Egyáltalán nem zárható ki, hogy a König Adolf számára kudarccal végződő választás is közrejátszhatott abban, hogy vagyonos gabonakereskedőként végül ő lett a helyi ortodox hitközség egyik alapítója. Gross Áronnal közösen 1870-ben hozták létre a konzervatívabb felfogásúak közösségét. Bár Kemény József a városi zsidóság történetéből részleteket felvillantó munkájában közösségéről mindig gondoskodó vezetőként írta le König Adolfot, azonban személyes érdekekre is célzott: különválók energiáját a szombati hetivásár áthelyezésére irányuló törekvések sikertelensége is fúthette. A%t remélhették, hogy ők veszik akáót kehükbe, mégis csak eredményre viszik. Természetes, hog) mozgalmuk megbolygatta a kis Győr társas életét, a^ időbeli helyi sajtó is elárulja, hogy még a kereskedelmi élet fórumára is fölcsaptak a hullámok."

8 A neológ hitközséghez képest a kevésbé befolyásos izraelitákat tömörítő gyülekezet számára valóban nagy siker lett volna, ha sikert érhetnek el a szombati 4 BAY, 1942. 55-57. 5 BAY, 1942.123. 'BAY, 1942. 74. 'KEMÉNY, 1930. 45-47. 8 KEMÉNY, 1930. 83. 50