Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

A Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken követően mindkét budakeszi iskolában a C típus szerint folyt az oktatás.

8 Ez a gyakorlatban magyar nyelvű tanítást jelentett, német írást és olvasást csak a harmadik osztálytól kezdődően tanítottak, heti néhány órában. A magyar nyelvű tanulmányokra való előkészítésben fontos szerepet játszottak a XIX. század végén megjelent, magyar nyelvű óvodák. A budakeszi gyerekek rendszerint itt találkoztak először a magyar nyelvvel.

9 A Gömbös-féle kisebbségi iskolarendelet végrehajtása A rendelet megjelenését követő tanévkezdet előtt, 1936 augusztusának elején, a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint Pest megye 24 kisebbségi iskolájában hívtak össze szülői értekezletet. Ezek kivétel nélkül elutasították a vegyes rendszerre való átállást. Legtöbb esetben hangsúlyozták, hogy a szülők elégedettek a német nyelv tanításának jelenlegi formájával. Indoklásképpen gazdasági okokra és a gyermekek jövőjére hivatkoztak, néhány esetben mindezt hazafias megnyilatkozásokkal kiegészítve. Budakeszin a római katolikus leányiskolában 104, az állami fiúiskolában pedig 60 szülő jelent meg. Határozatuk mindkét esetben úgy szólt, hogy „a jelenlegi magyar tanítási nyelv fenntartását kívánják."

1

0 Augusztus 19-ei levelében a főszolgabíró elrendelte az iskolakötelesek gondviselőinek újbóli összehívását. Megállapította, hogy „a kisebbségi nyelvoktatást az előző jegyzőkönyvek szerint a tankötelesek hozzátartozói olyan csekély számban kérték, hogy a jelenlegi tanrend szervezeti magyar és kisebbségi nyelvoktatás fönnforgása látszik indokoltnak."

1

1 Budakeszin két napra rá, augusztus 21-én ült össze a római katolikus iskolaszék MillerJózsef prépost, pápai prelátus, Budakeszi plébánosa elnöklete alatt. A jegyzőkönyv szerint a megjelent 125 szülő ismét elutasította az új típusú vegyes oktatást, és kérték „mint eddig is szokásban volt, a kisebbségi nyelvnek a III. osztálytól kezdve az írás és olvasás keretében való tanítás meghagyását és indokolják ezen kívánságukat azzal, hogy a főváros tőszomszédságában laknak, ott találják meg megélhetésüket, ehhez a magyar nyelv teljes elsajátítása - amit csak így érhetnek el - feltédenül szükséges."

1

2 Végeredményben tehát a főszolgabíró szándékának megfelelően, az addig érvényben lévő C típus mellett álltak ki, amit viszont az 1935-ös rendelet elvileg megszüntetett. Talán ez lehetett az oka annak, hogy alig egy hónap múlva, szeptember 27-én újabb, összevont értekezletet tartottak mindkét iskola számára - ezúttal már harmadszorra. Ezeken azonban már csak 51, illetve 40 szülő jelent meg. A jegyzőkönyv szerint „az elnök [...] felhívja a megjelent tankötelesek szüleit, hogy nyilatkozzanak arra nézve, hogy kívánják-e a tisztán magyar nyelvű oktatást, vagy pedig az az óhajuk, hogy a magyar nyelv oktatása mellett németül is tanítsanak. A megjelentek kijelentették, és ez jelen alkalommal elnök határozatként ki is mondja, hogy az iskolában a magyar és a német nyelvű oktatást kívánják."

1

3 A határozat tehát nem mondta ki egyértelműen sem az új rendszer elutasítását, sem elfogadását. Későbbi fejlemények arra utalnak, hogy a nem egyértelmű megfogalmazás szándékos lehetett. A tanév beköszöntével mindenesetre egyelőre semmi sem változott a budakeszi iskolákban. A kultuszkormányzat azonban bizonyára szorgalmazhatta az átállást, mert decemberben a főszolgabíró a főispánhoz fordult a budakeszi iskolák oktatási nyelvének ügyében. Utalt rá, hogy „a határozat az új, egységes típusú népiskolára való áttérésre szolgálhat alapul", és ennek mellőzésére kérte a főispánt. Indoklásképpen kijelentette, hogy „a község németajkú lakossága — egy-két szélsőséges elemtől eltekintve - erősen magyarérzésű és hazafias gondolkodású", az 8 PML V. 1016. C/b 1. d. 107/1937. - Egy 1924-ből származó statisztika a katolikus leányiskola esetében B típust ad meg, de minden más, eddig feltárt dokumentum mindkét iskola esetében a C típust. Pl. PML IV.401 /a—51/1924, 112/1925 és 44/1933. 9 PML IV.401/a-2/1939. Ezt az állítást számos megkérdezett idős budakeszi megerősítette. 1

0 PML IV.401/a—27/1939. Az értekezleteken több községben feltűnően kevés szülő vett részt. Budakeszin is kevesebb, mint az érintett szülők fele. 1

1 PML V.1016.C/b l.d. 168/1936. 1

2 PML V. 1016. C/b 1. d. sz. n. Az állami fiúiskola ide vonatkozó jegyzőkönyvét nem sikerült megtalálni. 1

3 PML V. 1016. C/b l.d. sz. n. 29