Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

Somlai Péter Ferenc 1. diagram. Kisebbségi iskolák a Pest vármegyei tankerületben — 1933

5 Kisebbségi iskolák a Pest vármegyei tankerületben -1933 német szlovák német-szlovák szerb Nemzetiségek 0 C egyházi • C állami 0 B egyházi • A egyházi A rendelet végrehajtása azonban vontatottan haladt. Ennek legfőbb oka az volt - a kormányzat kezdeti erélytelenségén túl hogy Trianon traumáját követően a kisebbségekkel szemben türelmetlen és gyanakvó magyar közvélemény jelentős része, az egyházak, a sajtó és kiváltképp az alsó- és középfokú hatóságok a sikeresen magyarosított iskolák erőszakos visstpnémetesítését látták benne. Tanulmányomban ezt a folyamatot szeretném bemutatni a főváros környéki német községek, különösen pedig Budakeszi

6 példáján. Elsősorban az iskolafenntartók, a helyi hatóságok és értelmiség szerepét igyekszem bemutatni és elemezni. A budakeszi iskolákról röviden Budakeszin a korszakban két iskola volt: egy állami elemi a fiúk és egy katolikus zárdaiskola a lányok számára. A leányiskola 1889-ben vált külön és a soproni Isteni Megváltó Leányai rend felügyelete alatt kezdte meg működését. A fiúiskolát 1902-ben államosították. A századforduló táján mindkét iskolában áttértek a magyar oktatási nyelvre, számos egyéb főváros környéki német község iskoláihoz hasonlóan.

7 A folyamat részleteiről, illetve a forradalmak idejének viszonyairól még keveset tudunk. Az mindenesetre bizonyos, hogy az 1923-as közoktatási rendeletet 5 PML VI.401.a 1933/44. - A diagramból kitűnik, hogy Pest megyében csak a szerb kisebbség rendelkezett A típusú iskolákkal, és hogy német iskolák több mint 90%-a C típusú volt. A dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a négy német B típusú iskola közül a telki és a perbáli a gyakorlatban inkább a C típus szerint működött. Tényleges B típusú iskolaként csak a két budaörsi iskolát (a leány-, illetve a fiúiskolát) vehetjük számba. 6 Az 1941-es népszámláláson a község 7322 lakosából 4632 (63,3%) német anyanyelvűnek, 2237 (30,6%) pedig német nemzetiségűnek vallotta magát. A XIX. század végéig alapvetően mezőgazdasági jellegű, bortermelő község a filoxéravészt követően gyorsan iparosodni kezdett. A korszakban a lakosság döntő többségét már az iparban, kereskedelemben, közlekedésben, szolgáltatásban és a közszolgálatban foglalkoztatottak adták, akik jelentős része naponta a fővárosba ingázott. A jó levegőjű, erdőkkel övezett település a fővárosiak - elsősorban a zsidó közép- és alsó középosztály — kedvelt nyaralóhelyének számított. 7 A budakeszi iskolák történetéhez lásd MÁTÉ, EDIT és RING, GERHARD THOMAS, P. DR. írásait a budakeszi Heimatbuchbm. Budakeszi/Wudigeí?. Szerk. FOLLATH, FRANZ. Carl Winter Universitátsverlag, Heidelberg. 1986. 28 Iskolák száma (db) ro w