Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

MŰHELYMUNKÁK SOMLAI PÉTER FERENC A GÖMBÖS- FÉLE KISEBBSÉGI ISKOLAREFORM VÉGREHAJTÁSA A FŐVÁROS KÖRNYÉKI NÉMET TELEPÜLÉSEKEN Bevezetés Az 1935. évi 11 000 M.E. számú rendelet december 23-án jelent meg.

1 A kisebbségi iskolákban egységesen vegyes nyelvű oktatást írt elő és megszüntette az addig létező háromféle — A, B illetve C típusú - kisebbségi iskolatípust, amelyeket 1923-ban hozták létre.

2 Az A típusú iskolák tannyelve a nemzetiségi anyanyelv volt, a magyar nyelv csak kötelező tantárgy, a B típusú iskolákban mintegy fele-fele arányban tanították a tantárgyakat a nemzetiség nyelvén és magyarul, a C típusú iskolákban pedig a magyar volt az oktatás nyelve, a nemzetiségi anyanyelv csupán kötelező tantárgyként szerepelt. Az iskolatípus megválasztását az 1923-as rendelet az érdekelt szülők egybehívandó értekezletére bízta. Pozitívuma volt, hogy figyelembe vette a trianoni Magyarországon maradt viszonylag kisszámú, többnyire szétszórtan élő és részben már asszimilált nemzetiségi lakosság igényeinek valós differenciáltságát, és hogy a döntést elvileg a szülők kezébe adta. A gyakorlatban viszont visszaélésekre adott lehetőséget a hatóságok, illetve az iskolafenntartó egyházak számára az asszimiláció fokozása érdekében. Ennek következtében az országban a legelterjedtebb a nemzetiség anyanyelvét csak heti néhány órás tantárgyként tanító C típus lett.

3 Ez a helyzet egyre kevésbé felelt meg a kisebbségek, különösen az összlakosság mintegy 6%-át kitevő, egyre öntudatosabbá váló németség igényeinek, és számtalan konfliktushoz vezetett. Amikor tehát a Gömbös-kormány rászánta magát a kérdés rendezésére, a kisebbségi oktatás régóta húzódó problémáját kívánta megoldani. Külpolitikailag a rendelet egyértelműen a Német Birodalom felé tett gesztusként értékelhető, amelyhez Magyarországot mind politikailag, mind gazdaságilag egyre szorosabb szálak fűzték. Belpolitikai szempontból pedig a hazai németség radikálisabb képviselőinek gyengítését célozta kormányzat. Az addigi B típushoz közel álló, vegyes tanítási nyelvű iskolákat legkésőbb az 1938-1939-es tanév kezdetéig kellett volna létrehozni.

4 1 BALOGH, 2002.282-283. 2 BALOGH, 2002. 276-278. A vallás és közoktatásügyi miniszter 110 478 VIII. a. sz. rendelete a 4800/1923 ME sz. rendelet 18. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtásáról. 3 A szlovák, délszláv és román iskolák 90%-a, a német iskolák mintegy 75%-a C típusú volt. Lásd TLLKOVSZKY, 1997. 75-76. 4 BALOGH, 2002.282-283 27