Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KÁLNOKI KIS TAMÁS: Kilencven éve született a papír-, a mértékek- és mesterségek magyar krónikása: Bogdán István, a történelemtudomány doktora

Káinoki Kis Tamás Mint dolgozó nagyon önálló, új, egyéni utakat keres, gyakran azonban túlzottan is önálló, elképzelései mellett makacsul kitart, amit a szervezet s a munkák összehangolása érdekében a hivatalvezetésnek olykor korlátoznia kell. Visszahúzódása, zárkózottsága - a fenti okoktól eltekintve - úgy látszik adottság."

4 Fél évszázad telt el az idézettek papírra vetése óta, s a világ a sarkából kifordult (1956 megítélése az ellenforradalom-népfelkelés-forradalom értelmezési/terminológiai metamorfózisok eredményeképpen, 180°-os fordulatot téve, ádényegült). A minősítést (megfogalmazó) aláíró Varga Endrét bátorságáért, jó szándékáért — 50 év távlatából visszatekintve — elismerés illeti meg. Mert Bogdán István alapvetően ilyen volt. És ezért ismételjük meg, hogy: a dokumentumot 1960-ban vetették papírra, s ez azokban az években jóval több, mint dicséret, egzisztenciális életbiztosítás volt. Azok a számozott dossziék,

3 amelyek gyermekei őrizetében Bogdán Istvántól megmaradtak, a bennük foglalt irataikkal hitelesen dokumentálják azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdenie munkáinak kiadatása, megjelentetése érdekében és során. Bár arra nem adnak magyarázatot, hogy témaválasztásait mi indokolta (hogyan következett egyik a másikból, hol tanulta, sajátította el azokat a mesterségbeli fogásokat, amelyek nélkül nem le(hete)tt volna azzá, ami lett.) Noha tudjuk és elfogadjuk, hogy a kivételek esetében ugyancsak erősítették a szabályt. Aki fáradságot nem kímélve végigbogarássza Bogdán István személyi bibliográfiáját (és cikkei, könyvei közül néhányat elolvas), hatalmas számadatokkal szembesül: papírtörténeti írásainak oldalszáma meghaladja a 9000-ret, 12 000 ívnyi a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott papírkataszterének anyaga, mértéktörténeti trilógiájának nyomtatott oldalszáma szintén ezrekre rúg stb. Aki ismeri a kutatás lehetőségeit és korlátait a levéltári anyagban, és tisztában van annak időigényességével, az hamar rájön, hogy ilyen nagyságrendű, ekkora jelentőségű teljesítményre csak kivételes tehetségű, szorgalmú és munkabírású ember képes. (Miközben az adatgyűjtés korabeli eszköztára és módszere nem hasonlítható össze a maival.) A referensek azonban alaposan ismerték a gondjaikra bízott levéltári anyagot és voltak különféle segédletek is. Annak a generációnak a kezében megfordult minden iratdarab A-tól Z-ig. A kutatók pedig céduláztak rendületlenül és/vagy memorizálták az iratokban olvasottakat, mint, pl. Galgóc%i Erzsébet a Vidravas (1984, 1998), azaz a MAORT-per és fő vádlottja Papp Simon, alias Simon Pál (élettörténetének levéltári forrásait. Bogdán István esetében mindezek előrebocsátásával bátran kijelenthetjük, hogy a kenyérkereső foglalkozásának időkeretei közé beszorított, kialkudott munkatervi feladatként sem írhatta volna meg nagy formátumú könyveit, cikkeit másként, mint magánideje minden percének kihasználásával, a nap 24 órájának kegyetlenül következetes beosztása mellett. Egy cél- és küldetéstudatos élet ugyanis ilyen. Nagyon fárasztó. S az övé az volt. És ez nem minden. Mert a körülmények is befolyásolták (segítették vagy gátolták) e kvalitásos alkotó kiteljesedését. Bogdán István elégededen volt elért eredményeivel, önmaga teljesítményével. Úgy gondolta, hogy jóval többre lett volna képes, ha nem nyesik meg szárnyait. Nos, ezzel nem érthetünk teljesen egyet. Az övéhez hasonló életművet csak kevesek hagytak hátra, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen körülmények alapozták meg munkásságát s hogyan, miként. 4 MOL Y 7 Általános iratok 1945-1994. Személyi dossziék: Bogdán István 5 Bogdán István dossziékba rendezett személyes iratait/személyi fondját fia, Bogdán István grafikusművész bocsátotta rendelkezésemre. Bizalmáért, segítőkészségéért, értékes információiért és határtalan türelméért fogadja őszinte nagyrabecsülésemet. Segítségnyújtása nélkül ez az emlékező írás nem készülhetett volna el. Ezért itt jelezzük, hogy minden olyan irat, dokumentum (adat), amelyre egyéb hivatkozás nem ural, a család tulajdonát képező személyi fond dossziéiban lelhető fel, kereshető. Köszönettel tartozom Bertók Lajos főlevéltáros úrnak, aki a Magyar Országos Levéltári Levéltár (Y szekció) iratainak kutatásában nyújtott referensi feladatát messze meghaladó segítséget. Evtimovné dr. Szabó Anikó főlevéltáros asszonynak pedig azért vagyok hálás, mert egy könnyfakasztóan szép és adat gazdag levélben összefoglalta számomra mindazt, amit Bogdán Istvánról, az emberről és tudós-polihisztorról emlékezetében őriz. 60