Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - HÍREK - MÁRFI ATTILA: „A város és joga a közép- és kora újkorban” Konferencia Székesfehérváron 2012. május 30.

Hírek Melega Miklós „Holttetem a víztoronyban. Az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány »mellékhatásai«" referátumában nem epidemiológiai, hanem pániktörténeti szempontból közelítette meg témáját. A félelmetes járvány okozta krízis helyzetre adott különböző válaszokat elemezte a szombathelyi levéltár-igazgatóhelyettes, aki külön kiemelte a tragikomikus „mellékhatásokat." Az eluralkodott pánikhelyzetben ugyanis olyan vérfagyasztó rémhír is lábra kapott, miszerint oszladozó holtestet találtak a városi víztorony tartályában. Ezt a hamis információt természetesen alaposan felkapta a szenzációéhes bulvársajtó. A tífusz keltette általános félelem légkörét jelentős üzleti hasznot könyvelhettek el azok az élelmes vállalkozók, akik univerzális hatású „gyógy"vizet dobtak a piacra. Az osztrák földre menekültek — ki önként, ki kényszerből - a M. Kir. Államvasutak vezető tisztségviselői is. Ok voltak főszereplői annak a rendezvénynek, melyről Katona Csaba előadása szólt: „A MÁV különös farsangja: Kőszeg, 1945." A vasút akkori igazgató-főügyésze, Magos Lajos — kellő gúnnyal megfogalmazott - verse őrizte meg e bál históriáját. A budapesti történész a kérdésre kereste a választ: hogyan élhették meg a bált, a kőszegi létet, a leheteden helyzetet, s egyáltalán: a menekülést a MAV vezetői. Szemünk előtt valóban megannyi dráma, vagy inkább tragikomédia, elevenedett meg, hallgatva a vasi levéltárban elhangzott, szokott magas színvonalú, ám humoros hangvételű előadásokat. A sorrendben a 29. Vas Megyei Levéltári Nap részesei lehettünk 2012 áprilisában. Előadók és hallgatók egyaránt megfogalmazták: őszintén remélik, lesz 30. is Egyáltalán: a magyarországi levéltárak e rangos s gyakorta három-négy évtizedes tradíciójú rendezvény sorozatai nem vérezhetnek el financiális szempontok miatt. A levéltári napok ugyanis alkalmasak arra is, hogy a széles közvélemény számára egyértelművé tegyék: egyedül álló, semmivel sem pótolható történeti értéket őriznek a hazai levéltárak. Ugyanakkor rendelkeznek azzal a képességgel és szándékkal is, hogy ezeket közkinccsé tegyék. Ezt tették a Vas megyei kollégák és a vendégelőadóik is. Nem kis megelégedésünkre! Bős^e Sándor * * * „A VÁROS ÉS JOGA A KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORBAN,, KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁRON 2012. MÁJUS 30. Székesfehérváron a patinás Hiemer-Caraffa-Pfundt Hájban - Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Levéltára, valamint a Kodolányi János Főiskola Hungarológiai és Történeti Műhelye szervezésében - a város középkori és kora újkori történetéről rangos rendezvényt tartottak. A tanácskozást, mint Csurgai Horváth József városi levéltár-igazgató köszöntőjéből kiderült, számos várostörténeti konferencia előzte meg, gazdagítva a levéltár várostörténeti programjait és törekvéseit. A közelgő, 2013-as ünnepi Emlékévet felvezető egyik programnak is tekinthető tudományos tanácskozást L. Simon László az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, a 2013-as ünnepi Emlékévnek egyben az összetartozás tudatának megerősítését kell szolgálnia, s remélte, hogy közösen átélhető élményt nyújthat a nagyszabású rendezvénysorozat. Székesfehérvár mindig kiemelkedő szerepet játszott az ország történetében, s politikai, kulturális, tudományos életünk morális problémáinak megoldására is példát meríthetünk ebből a gazdag, értékteremtő történelmi múltból. Az ülésszak levezető elnöke Ujváty Gábor a Kodolányi János Főiskola tudományos rektorhelyettese és tanszékvezető főiskolai tanára külön kiemelte bevezetésként, hogy reményeik szerint ez a mostani tanácskozás is tovább gazdagíthatja Székesfehérvár történetének készülő nagymonográfiáját. A konferencia első előadását Szende Katalin a Közép-Európai Egyetem docense tartotta meg „Várostörténeti kutatások Magyarországon az utóbbi két évtizedben" címmel. A rendkívül alapos összefoglalás a kutatások intézményi hátterét, a fontosabb figyelemreméltó kiadványokat és a főbb 98