Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MÉRLEG - ÓLMOSI ZOLTÁN: Egy nagyívű visszaemlékezés a múltból. Mester Miklós

Mérleg Dicséretes a mintegy ezer személyt tartalmazó névmutató, amely más tipográfiával megkülönbözteti a képeken előforduló személyeket és a jegyzetanyagot, megkönnyítve a kutató munkáját. Éppen ebből következően a recenzens kétféle olvasási technikát ajánl az olvasónak. A könyv túl testes ahhoz, hogy egyszerre átrágja magát rajta az olvasó, bár kétségtelen, hog)' olvasmányossága miatt nehéz letenni, mivel tagolatlansága miatt szinte nincs gondolati szünet. A másik olvasási technikához a névmutató ajánlható, amelynek segítségével egy-egy személy sorsa áll össze a különböző fejezetekből. A jól szerkesztett kötetet angol nyelvű rezümé zárja. Ólmosi Zoltán TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A HETVEN ÉVES GECSÉNYI LAJOST Tápiósülyben (Pest m.) született 1942-ben. Középiskolai tanulmányait a nagykátai Damjanich )ános Gimnáziumban végezte, ahol 1960-ban tett érettségi vizsgát. Még ebben az évben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kara történelem-könyvtár szakos hallgatójának. 1962-tól a könyvtár szak helyett levéltár szakon folytatta tanulmányait. 1965-től az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumának munkatársa, 1971-1974 között a megyei pártarchívumok instruktora, a Tájékoztató a^MSZMP archívumai számára c. évkönyv szerkesztője. 1974 márciusában kinevezték a Győr-Sopron megyei 1. számú Levéltár igazgatójának. Ebben a munkakörben dolgozott 1987-ig, amikor átvette a Művelődésügyi Minisztérium Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségének irányítását, Magyarország levéltári képviseletét az Osztrák Állami Levéltár két osztályán. 1994-ben visszatért Győrbe, mint a győri megyei levéltár igazgatója. 1997. július elsejétől a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 2002. november 1. és 2003. május 31. között az MTA Történettudományi Intézetének igazgató-helyettese, majd 2009. december 31-ig ismét a Levéltár főigazgatója. Győri működése idején a Műhely c. társadalomtudományi és kulturális folyóirat alapító főszerkesztője (1978— 1984), majd a Levéltári Szemle főszerkesztője (1985-1992), a Levéltári Közlemények főszerkesztője (19972009), a Száz"áok szerkesztőbizottságának tagja (2007—), a Történelmi Szemle szerkesztőségének (1996— 2000), szerkesztőbizottságának (2000-2006) tagja, jelenleg a folyóirat felelős szerkesztője. A bölcsészdoktori címet 1971-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1994-ben szerezte meg 16. századi gazdaságtörténeti témából. 2001-ben habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Oktatói tevékenységet megbízott előadóként 1970-1974 és 1994—1999, félállású egyetemi docensként 1999-2000 között, címzetes egyetemi tanárként 2003-tól végez a Közép- és koraújkori magyar történeti Tanszéken, illetve a Történelem Segédtudományai Tanszéken. Választott doktor-képviselőként tagja az MTA közgyűlésének (20012007), az MTA Történettudományi Bizottságának (1996-), a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának (2003-2007), az MTA-Oktatási Minisztérium Domus llungarica Alapítvány kuratóriumának (2000-2006), az OTKA Bizottságnak (1997-2002), az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Tankönyvpályázati kuratóriumának (2002-2005), a NKOM Klebelsberg ösztöndíj kuratóriumának (1999-), a Holocaust-Auschwitz Közalapítvány kuratóriumának (2002-2005), a Nagy Imre Alapítván)- kuratóriumának (2003-). A Magyar Történelmi Társulat ügyvezető alelnöke (1999—2007). Tanulmányai magyar és német nyelven 1964-től jelennek meg hazai és külföldi folyóiratokban, tanulmánykötetekben a 16—17. századi gazdaság- és társadalomtörténet, valamint a 20. századi magyar—osztrák kapcsolatok témaköréből. Munkásságát 1991-ben Szabó Ervin Díjjal, 1994-ben az Osztrák Köztársaság Ezüst Érdemjelével, 2002-ben Széchenyi Ierenc Díjjal, Burgenland Tartomány Nagy Érdemjelével, 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendje tiszti keresztjével ismerték el. 91