Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MÉRLEG - ÓLMOSI ZOLTÁN: Egy nagyívű visszaemlékezés a múltból. Mester Miklós

Mérleg mában és irattípusát tekintve nagyon kilóg a többi közül, ezért nem feltétlenül kellett volna ebben a kötetben megjelentetni. A kötetet rövidítésjegyzék, névmutató, valamint a „kötetben előforduló ismertebb személyekről" készített rövid életrajzi jegyzék egészíti ki. Emellett — az egyre elterjedtebb módon — a kötethez CD-melléklet is tartozik, amelyben az életrajz, a három fénykép, a névmutató mellett a korszakok szerinti rendben elhelyezett dokumentumok is szabadon és önállóan megnyithatók (ebben az esetben jön igazán jól a dokumentumhoz közvetlenül kapcsolódó jegyzetapparátus!), sőt egy keresőprogram segítségével névre-, tárgyra- és dátumra lehet bennük keresni, valamint a megjegyzetelt nevek és fogalmak szintén megjeleníthetők. A kötet jól forgatható és rendkívül hasznos mindenkinek, aki a magyar történelem személyes aspektusból szemlélt eseményeit, motivációit kedveli és szeretne megismerkedni a magyar baloldal egyik kiemelkedő alakjának, női politikusának élettörténetével. Keresztes Csaba * * * EGY NAGYÍVŰ VISSZAEMLÉKEZÉS A MÚLTBÓL MESTER MIKLÓS: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Visszapillantás a katasztrofális magyarországi 1944. esztendőre, részint annak előzményeire és közvetlen következményeire is 27 év távlatából Szerkesztette KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN, végjegyzeteket írta KOVÁCS TAMÁS. Tarsoly Kiadó, Bp., 2012. 815 p. A történész számára a régi idők tanújának, s főként aktív résztvevőjének személyes vallomása rendkívül fontos forrás. A Tarsoly Kiadó egy ilyen kötet kiadására vállalkozott, amikor Mester Miklós 1971-ben befejezett, terjedelmes emlékiratát egy vaskos kötetben megjelentette. Mester Miklós fiatal történészként került a politika vonzásába; 1939-ben országgyűlési képviselő, majd 1944-ben, abban az időben teljesen szokatlanul, 38 évesen vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, tulajdonképpen a minisztérium első embere lett. (Antal István miniszter a Sztójay-kormányban egyszerre vezette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot az Igazságügyivel). A kiugró karrier még érdekesebb, ha végigvesszük Mester életpályáját az erdélyi Rugón fal vától kiindulva, a székely parasztgyerekből lett - általa sohasem elvárt, de a korabeli megszólítás szerint kijárt - méltóságos úrig, az államtitkársági pozícióig. Mester Miklós 1906. március 8-án született, az Udvarhely vármegyei Rugonfalván, egyszerű székely földműves szülők gyermekeként. A székelykeresztúri unitárius gimnáziumi, román nyelven letett érettségi után áttelepült Magyarországra, hogy egyetemi tanulmányait megkezdhesse. A Pázmány Péter Tudományegyetem történelmet és közgazdaságtant tanult, bölcsészdoktori oklevelét 1937-ben szerezte meg, amely autonóm Erdély 1860-63 címmel könyv alakban is megjelent. Képességeire ekkor figyelhettek fel, ugyanis Erdély nemzetiségi problémáját a kor igényeitől eltérően, elfogulatlan és tárgyilagos történelemszemlélettel dolgozta fel, s könyvét egy éven belül újból ki kellett adni. A Népies Irodalmi Társaság (Erdélyi Szövetség) munkatársa, majd 1936-tól a társaság által fenntartott egyetemi és főiskolai diákotthonának igazgatója lett. A Magyar Elet Pártja Ráckevén jelölte képviselőnek 1939-ben, s az Országgyűlés legfiatalabb képviselőjeként Szálasi hatalomátvételéig maradt a közéletben. 1940 októberében Imrédy Béla pártjához, a földreformot ígérő Magyar Megújulás Pártjához csatlakozott. A Nemzeti Munkaközpont igazgatója, majd a Györffy István Kollégium miniszteri biztosa lett 1944 márciusától. Magyarország német megszállása után az erdélyi párt és a református egyház tá87