Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - MÉRLEG - KERESZTES CSABA: Kéthly Anna válogatott levelei 1921-1976

Mérleg radt források mennyiségének 20. századi sokszorosára duzzadása miatt lesz egyre fontosabb, hogy a nagy tömegben „rendet vágva", a legfontosabbakat és legjellemzőbbeket értő szemmel kiválogatva és egy téma köré csoportosítva járulhassunk hozzá a történelem fordulópontjainak vagy folyamatainak minél pontosabb megismeréséhez. Erre törekedett Strassenreiter Erzsébet is, aki Kéthly Anna (1889-1976) szociáldemokrata politikus levelezését válogatta kötetbe. A könyvet egy rendkívül bő, közel nyolcvan oldalas tanulmány vezeti be: Kéthly részletes életrajza (a manapság elterjedt és a könyvben is így szereplő megfogalmazásban: politikai pályaképként). A szerző több évtizede foglalkozik Kéthly Anna közéleti munkásságának feltárásával, és nem titkolt célja eg}' monografikus feldolgozás írása a politikusnőről. A monográfia elkészültéig, illetve attól függetlenül a dokumentumkötetben közzétett életrajz rendkívül használható és adatgazdag. A történelmi korszakok és a politikus életének szakaszai szerint oszlik fejezetekre: megismerhetjük Kéthly Anna születésének körülményeit, politikai és társadalmi szocializációját, a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, a „szocdemekhez" való csatlakozásának körülményeit, és az egyre jobban kiteljesedő közéleti munkásságát, politikai szerepvállalásának állomásait. Minden lényeges információt megtudhatunk a MSZDP egyik emblematikus alakjává váló, a parlamenti és parlamenten kívüli politikai küzdelmekben részt vevő, majd emigrációba kényszerülő Kéthly Annáról. Egy politikus munkásságát, vélekedésének és tetteinek mozgatórugóit természetesen csak azon korszak jellemzőinek ismeretében lehet igazán megérteni, amelyben maga is élt, az hatott rá, és ő is hatni, változtatni kívánt rajta. Emiatt minden ilyen jellegű munka esetében megkerülhetetlen, hog}' a szerző a történelmi környezetet is bemutassa, szereplőjének a tevékenységét abba ágyazza bele. A baloldali, végig ellenzéki párthoz tartozó Kéthly Anna életének bemutatásakor a szerző kifejti véleményét a jobboldali Horthy-korszakról. A rendszer nyilvánvaló és ténynek tekintett jellemzőinek leírása mellett számos, ma már túlhaladottnak tekintett minősítő jelző és fogalom is megtalálható a műben. Mindettől függetlenül azonban végig pontosan követhető a szociáldemokrata párt működése és szereplése a magyarországi politikai porondon. A párt vezetőségébe bekerült Kéthly Anna tevékenységén keresztül kísérhetjük figyelemmel a második világháború előtti, majd az alatti eseményeket, és az arra adott szociáldemokrata válaszokat. A szövetségesek győzelmét váró magyarországi politikai erők reményei végül beteljesedtek: a „fasiszta Németország" vereséget szenvedett. Hatalmas fordulópontot jelentett a háború utáni helyzet: a szocdemek kormányzati pozícióba kerültek, és ekkor fordult valóban „élesbe", vált teljesen felelősségteljessé Kéthly pártjának politizálása. A rövid koalíciós korszak atmoszféráját, az egyre fokozódó pártharcokat továbbra is Kéthly Anna személyén keresztül szemlélhetjük. Megtudhatjuk a vezetésben részt vevő politikusnő terveit, elképzeléseit, valamint az aktuális politikai kérdésekre adott válaszait. Folyamatos küzdelmet folytatott az általa elítélt régi rend képviselőivel szemben, de ellenállt a kommunista párt hegemóniára törekvő próbálkozásaival is. A kudarc ismert: 1948 elején Kéthlyt kizárták pártjából, majd a két baloldali párt kényszeregyesülésével a kommunista párt megszerezte a teljes politikai hatalmat. Kéthly Anna már csak régi, meggyőződéses szociáldemokrata volta miatt sem kerülhette el sorsát: 1950-ben letartóztatták, négy évet töltött börtönben. Az 1956-os forradalomban vitt szerepe viszonylag ismert, bár a szerző több helyen pontosította a Kéthlyről kialakult képet. A források bősége miatt az egyik legkiérleltebb fejezet a Kéthly emigrációs életkorszakát bemutató leírás, amelyből képet alkothatunk egy külhonba szakadt, a magyarországi viszonyokat már kívülről szemlélő politikus tevékenységéről. Kéthly megpróbálta összefogni, megszervezni a szórványba került szociáldemokratákat. Nem rajta múlott a siker: a emigráns lét soha nem kedvezett az egységesítő kezdeményezéseknek. Az életrajz kiforrott, a lényeget és a lényegest tartalmazó, használható tanulmány. Azt viszont meg kell jegyeznem, hog}' a szöveg felétől megjelenő, és ugyanakkor következetlenül alkalma85