Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - MÁRFI ATTILA: Győri Tanulmányok, 2011/32. Fel. szerk.: BANA JÓZSEF. Szerk.: DOMINKOVITS PÉTER-HORVÁTH JÓZSEF.

Mérleg védelmi harcokban tanúsított kiállás katonai-harcászati szerepvállalásairól is olvashatunk. A záró részben Metz Rezső családi életéről, az újra szervezett Mária Terézia Rend Káptalan körül betöltött szerepéről, s az altábornagy emlékének ápolásáról emlékezett meg a szerző. (A tanulmánykötet címlapján egyébként az altábornagyról készült festmény színes reprodukciója, a hátsó lapon pedig a Metz család lovagi címere látható.) Majd a kötetben három olyan írás következik, amelyek szerzői az ifjabb nemzedékeket képviselik. (Elismerés a szerkesztőknek, a fiatal történész generáció, már többször is megtapasztalt támogatásáért!) Közülük Csik Tamás, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa egy izgalmas társadalomtörténeti témával jelentkezett 1910-es népszámlálás Győrött címmel. Bevezetőjében a dualizmus utolsó népösszeírásának olyan, eddig még nem ismertetett érdekességeire és összefüggéseire fókuszálva, mint a népszámlálás előkészítése és lezajlása. Elsősorban a polgármesteri iratokra és a helyi sajtóra támaszkodva a népszámlálás úgynevezett kulisszatitkairól is kaphatunk ízelítőt, „élet közelbe" hozva az állam és közigazgatás keretein belül zajlott eljárást. A népösszeírás eredményei közül a lakosság növekedésére, foglalkoztatottsági és műveltségi viszonyainak változására hívta fel a figyelmet, ugyanakkor összehasonlítást is tett a nagyobb dunántúli városok (Pécs, Székesfehérvár, Komárom, Sopron) demográfiai mutatóit elemezve. Győr esetében a változásokat, s a különböző fejlődési szinteket az 1900-as népszámlálási adatokkal egybevetve ábrázolta a szerző, külön táblázatokban az alábbi főbb témakörök szerint: Generációs korosztályok, a keresők és eltartottak aránya, az iparvállalatok, a munkaviszony, s a keresők ágazatok szerinti változásai, valamint a műveltségi viszonyok összehasonlító ábrázolása, az értelmiségiek, a középiskolát végzettek és az írni-olvasni tudók körében. Végül a szerző a népszámlások összehasonktó elemzése alapján a város fejlődési tendenciáit, más dunántúli városokkal is egybevetve, összegezte. Már a címében is figyelemfelkeltő, s anakronizmusra utal Baracskai András a győri városi levéltár főlevéltárosa Elszabadult felszabadítók c. forrásközlésekre alapuló összegzése. A sokáig tabunak számító, s felszabadítóknak aposztrofált megszálló Vörös Hadsereg, a megszállt területeken történt atrocitásairól nem lehetett még áttételesen sem megemlékezni. Napjainkra már egyre több „leplet lerántó" írás jelenik meg az 1945-ös eseményekről, attól függetlenül, hogy kevés hitelt érdemlő forrás maradt fenn. Baracskai érdeme, hogy az áttételes és a tükröződő iratokon kívül a polgármesteri iratokat, a Győri Nemzeti Bizottság iratait, a helyi sajtót, sőt a halálozási anyakönyveket is feltárta. Kutatásait nehezítette, hogy a háborút követő zavaros körülmények miatt nem létezett a városban olyan hatóság, ahol az erőszakos cselekmények ellen megvédték volna a civileket, hiszen az ún. demokratikus rendőrség egy része kollaborált a bűnelkövetőkkel. A kutatás törzsanyaga a polgármesteri iratsorozatok, ahol a kérdéses korszakban 147 feljelentést lehetett regisztrálni. A szerző a bejelentésekre hagyatkozva statisztikát állított fel, ez alapján a leggyakoribb bűncselekmény az önkényes lakásfoglalás volt, az ezzel párosuló lopásokkal és rongálásokkal. Gyakoriak voltak az utcai fosztogatások, akár az állami tulajdonban lévő hivatalokban (városi hivatalok, iskolák üzemek, kórházak, de még temetőben is történtek garázdaságok.) is. Nemi erőszakról és gyilkosságról nagyon kevés adat maradt fenn, ugyanakkor egyértelmű, hogy ilyen bűncselekményeket sorozatban követtek el. Gyilkosságokra vonatkozóan a szerző a halálozási anyakönyvek adatait használta, s ki is mutatott 31 erőszakos halálesetet, amelyek jórészét gyaníthatóan a megszállók követtek el. Mindegyik bűnesetet gazdag forrásanyaggal támasztott alá, s értekezését is egy forrás publikációval zárja az egyetlen jegyzőkönyvben rögzített ún. Skerlanitz gyilkosság egyik tanúvallomását idézve. A fiatal szerzők sorát Borbély Tamás egyetemi hallgató .. .Az elvek, amiket mi képviselni szeretnénk, azpk örökök, változatlanok c. írása zárja. Ebben Söveges Dávid bencés szerzetes, 76