Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - Sz. KOVÁCS ÉVA: Néhány gondolat az egykori állambiztonság működéséről

Néhány go n d o I at a ^ egykori magyar állambiztonság működéséről Elvek A II. vh. után Magyarország a nagyhatalmak egyezsége szerint a szovjet érdekszféra része lett. A szovjet megszállás miatt az ország teljes szuverenitását nem nyerte vissza, így a klaszszikus értelemben vett titkosszolgálatok sem jöhettek létre. Az 1945-ben megalakult politikai rendőrség a kommunisták kezébe került, amelynek feladata a háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása, a gazdasági bűncselekmények leleplezése, valamint az MKP politikai ellenfelei, a legálisan működő pártok ellenőrzése volt. A szovjet típusú, ideológiai alapú, pártirányítású és osztályszemléletű titkosszolgálati elv csak a kommunista párt 1948-as uralomra jutásával vált uralkodóvá Magyarországon. De mit is jelentett ez? A klasszikus értelemben vett, polgári titkosszolgálatok egy állam kúlső és belső szuverenitásának megőrzése érdekében végzik munkájukat, az államnak mint egységes egésznek társadalmi, politikai, gazdasági és katonai érdekeit szem előtt tartva. Ezzel szemben a szovjet típus egy társadalmi osztály, a dolgozó osztály, illetve a vezető erejének tekintett kommunista párt szempontjából határozta meg az államvédelmet, vagyis „aki nincsen velük, az ellenük van". Az államvédelmi munkát ekkoriban tehát leginkább ez az osztályszemléletű állandó ellenségkeresés jellemezte és nem a tényleges ellenséges tevékenység felkutatása. Ennek az ideológiai alapú és osztályszemléletű állandó ellenségkeresésnek esett áldozatul a magyar gazdasági és szellemi „arisztokrácia" számos tagja, akiket nemcsak vagyonuktól, hanem sok esetben szabadságuktól is megfosztottak, kitelepítettek, internáltak vag)' éppen munkatáborba kényszerítettek.

8 De hasonló sorsra jutott 1948 és 1953 között a magyar vidéki lakosság módosabbnak minősített része is. Ugyanakkor a kommunisták nemcsak az általuk osztályidegennek tekintettek között keresték az ellenséget, hanem úgymond a „saját soraikban" is, ami a nagy koncepciós pereket eredményezte (pl. Rajk-ügy).

9 A hatalom az ellenfeleivel való leszámolást a „mindent átfogás" elve alapján a „totális elhárítás" állambiztonsági módszerével, tömeghálózat útján érte el, vagyis az ügynökök az élet minden területén jelen voltak. Bár ekkoriban már létezett önálló magyar hírszerzés is, tevékenységét sokkal inkább a külföldre távozott, és az állambiztonság számára ellenségesnek tekintett magyarok felkutatása, tevékenységük megakadályozása, esetleges likvidálása jellemezte, semmint az igazi hírszerzési feladatok ellátása. (Jó példa erre Kovács Attila esete, akit éppen Ausztriában eg)

7 magyar állambiztonsági akció során gyilkoltak meg 1950-ben)

1

0 1953 után elindult valamiféle társadalmi-politikai enyhülési folyamat — a gyűlölt Államvédelmi Hatóság is ekkor szűnt meg — az éles cezúra azonban a magyar állambiztonság történetében is az '56-os forradalom volt. Bár a forradalom és a szabadságharc vereséget szenvedett, amit súlyos megtorlás követett, a hatalom számára egyértelművé vált, hogy a 8 ÁBTL 2.5. (1945-1960) 442,96 ifm 9 ÁBTL 2.1.1. Rajk-ügy 1

0 ÁBTL 3.2.4. K-1120. Kovács Attila ügye. K jelzetű, ún. kutató dossziékat a I1I/I. (Hírszerző) Csoportfőnökség és jogelődei keletkeztették, s olyan személyekre „nyitották", akiknek felkutatásához az egykori állambiztonsági szerveknek valamilyen operatív érdeke fűződött (beszervezés, kompromittálás, hazacsalogatás stb.). A dossziék forrásértékét a bennük található dokumentumok sokfélesége adja, ugyanis a hírszerzési operatív anyagok mellett találhatunk bennük más állambiztonsági szervek által keletkeztetett iratokat pl. vizsgálati vagy éppen hálózati dokumentumokat is. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az operatív dossziék egy csoportját képezték az úgynevezett körözési dossziék, K-nyitójelzettel, viszont irattározásuk után ezek O-jelzetet kaptak, s ma a Történeti Levéltár Fond- és állagjegyzékében is az operatív dossziék között találhatók (ÁBTL 3.1.5. (1945—1990) 480,33 ifm). 5