Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MÉRLEG - 100 éve született Balanyi Béla (POLGÁR TAMÁS)

Mérleg által vezetett levéltári História Domus sorait olvasva és a Napos Oldal című önéletrajzi krónika illusztrációit látva eg)' rendkívüli, de hétköznapi értelemben véve egyszerű ember elevenedik meg a szemünk előtt. A kötet előszava és első néhány oldala Balanyi Béla életrajzát taglalja. Balanyi a háború ideje alatt Nagykőrösön dolgozott városi tisztviselőként, neki köszönhető, hogy Nagykőrös város levéltári anyaga nem pusztult el a háború alatt. Ez az iratmentő, iratbegyűjtő munka egész élete során végigkísérte. Az elhivatottságról, a szakmaszeretetről 1972-es önéletrajzában így írt: „Szeretettel dolgoztam minden ágban az^al, hogy úgy a levéltári munkával, mint a múzeumi munkával soha meg nem ismételhető eredményekhez juthattam, mert amit ezen intézményekbe akkor begyűjthettem, ma már nem léteznének." Nagykőrös városa 1945-ben levéltárnokká választotta Balanyi Bélát. A nagykőrösi anyag 1951-ben a LOK döntése értelmében a Bács-Kiskun Megyei Közlevéltárba került. Balanyi az iratanyagot követve levéltárosi munkát vállalt a megyei levéltárban és 1953 közepéig levéltárosként dolgozott ott. Az akkori levéltár-igazgató, Leidecker Jenő családi okok miatt Somogy megyébe került, helyét Balanyi Béla foglalta el. Béla bácsi 1953 júniusától 1973. április 30ig töltötte be az igazgatói posztot. Eközben 1950 és 1972 között a Nagykőrösi Múzeum megbízott igazgatója is volt, majd 1990-ig tudományos munkatárs. Levéltár igazgatói működése mellett nem hagyott fel a régészeti munkával sem, számos ásatást vezetett, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Nagykőrösi Múzeum gyarapításában és a Nagykőrösi Könyvtár megszervezésében. A térség tudós polihisztora és a tudományos élet szervezője volt, emellett a kecskeméti és nagykőrösi közéletnek megbecsült alakjaként tartották számon. A kecskeméti levéltár személyi fondjai között őrzi Balanyi Béla irathagyatékát, melyben két jeles kordokumentum is szerepel. Az egyik, a levéltár História Domusa, mely 1950 és 1974 között a mindenkori levéltár-igazgató által vezetett év végi összegzéseket tartalmazza. A História Domust Leidecker Jenő nyitotta, és Balanyi Béla vezette tovább. A félig betelt, fekete borítós kötet egyben a magyar levéltár-történeti források között is unikumnak számít. Hála Balanyi Béla képzőművészeti tehetségének, a fejezetek elején található színes iniciálék még díszesebbé és patinásabbá teszik a forrást. A 24 évet felölelő kötet lapjain a levéltártörténeti vonatkozásokon túl csak egyeden más történeti esemény, az 1956-os forradalom epizódjai szerepelnek. Az év végi összegzések során Balanyi Béla közveden, személyes hangvételű bejegyzésein keresztül képet kapunk a levéltár mindennapos gondjairól, a levéltár dolgozóinak hangulatáról, egyszóval egy megyei levéltár hétköznapjairól. A „Huszonkét év a Kecskemét Levéltár szolgálatában" című fejezet a História Domusból kiragadott levéltártörténeti bejegyzések kronologikus közlését tartalmazza. Ezeket a bejegyzéseket a közreadók a fennmaradt levéltári dokumentumok, éves jelentések, egyéb ügyviteli iratok segítségével annotálják is, ami tovább erősíti a kötet levéltártörténeti értékét. A História Domusból vett betűhív idézetek dőlt betűvel szerepelnek, az annotációkkal és egyéb szöveges kiegészítésekkel együtt évenként kerek egészet alkotva olvasmányosan láttatják a kecskeméti levéltár, és benne igazgatója mindennapjait. Az igazgató életét egy - Balanyi személyi fondjában fennmaradt — másik forrás, a Napos Oldal is színesíti. A háromkötetes, több mint 800 oldal terjedelmű tréfás, rajzos krónika nem csak Balanyi Béláról szól. Balanyi megörökítette benne a munkatársakat, az intézmény jó és rossz pillanatait, a levéltár kutatóit, de nemcsak levéltári jellegű bejegyzéseket tartalmaz, szerzője ugyanis szinte mindent megörökített, ami levéltári-igazgatóval működése során történt. A rajzos napló rendkívül humoros, tréfás, árad belőle a Balanyi által képviselt jókedv, és a nehéz pillanatokban is meglévő életszeretet. Valószínűleg a napló címét is egy korabeli, hasonló hangulatot idéző regény ihlette. Karácsony Benő: Napos oldal című regénye az 1930-as években több kiadást is megélt Kolozsváron, a regény is a Balanyi által képviselt élet- és emberszeretetre irányítja a figyelmet. A levéltártörténeti fejezet illusztrációiként a Napos Oldalból szemezgettek a közreadók. Ez nagyon jó ötlet volt, a Balanyi által készített ceruzás rajzok aranyos, mókás, de mégis elgondolkoztató árnyalatait adják az 1950-es, 1960-as évek levéltári miliőjének. A képek segítségével gondolatban magunk is részeseivé válhatunk egy-egy levéltári munkaértekezletnek, 41