Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MÉRLEG - In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből (MÓZESSY GERGELY)

Mér leg IN LABORE FRUCTUS. JUBILEUMI TANULMÁNYOK GYŐREGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztette NEMES GÁBOR - VAJK ÁDÁM Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 13. Győr, 2011.473 p. Az első találkozás élménye az élet megannyi területén gyakorta meghatározó. 2011. április 5-én találkoztam először e kötettel — egészen pontosan egy különlenyomattal belőle. Az egyik szerző nyújtotta át, mikor vendégeskedtem egy egyetemi óráján. A sötét folyosón rátévedt a szemem az impozáns, egész kötetet bemutató két oldalas tartalomjegyzékre. Az első szavak, amelyek eszembe jutottak a „terjedelmes" és „változatos" voltak - látva a felsorolást. A kötetben 25 szerző munkája fekszik. Az a kérdés motoszkált bennem, hogy egy olyan nagy volumenű konferenciáról, aminek ez lehetett a végterméke, vajon miért nem tudtam? Aztán kiderült, hogy szó sincs konferenciáról: egyszerűen a tíz éve újjászervezett, születésnapját ülő levéltár megkereste néhány kutatóját, hogy nem adnának-e valami szöveget egy ünnepi kötetbe. Nagy többségük örömmel mondott igent. Ez egy jellemző momentum — talán nemcsak erre a levéltárra, — hanem a legtöbb „kis" levéltárra: egyetemi és egyházi intézményekre elsősorban. Ahol közveden, családias a kapcsolat a levéltáros és a kutató között, ami nem szakad meg a kutatóteremben töltött órák után. Ahol számon tartja egymást intézmény és használója. Ez a levéltár ünnepelt tavaly, és használói mellé álltak, vele ünnepeltek. Hogy mit ünnepelt, arról a két igazgató, Lukácsi Zoltán és Vajk Adám által jegyzett Bevezetés mellett Fran% Hillinger köszöntő írása is tájékoztatja az olvasókat: a levéltár újjászervezésének (költözésének, rendezésének) 10. évfordulóját. Hogy milyenek voltak az azt megelőző évek, arról Hillinger úr - nyugati szomszédjainkra oly jellemző - cizelláltsággal és finomsággal szól: a püspökvár tornyának sötétségéről, levegődenségéről és poráról. Saját személyes emlékeim ennél élesebbek az akkori irreális viszonyokról - amelyektől mára igencsak messze távolodott az intézmény. Egy évtized alatt a Győregyházmegyei Levéltár szisztematikus munkával az egyik legjobban szervezett, rendezett, feltárt, s legkomolyabb kiadványozási munkát végző egyházi levéltári intézménnyé vált. Ez a kötet immár a 13. a levéltár „Források, feldolgozások" sorozatában. A kötet impozáns. Hogy külcsínre az, korántsem meglepő: ez a sorozat a kezdetektől kiemelkedő design-t mutatott, a kiadvány csak hozza a megszokott magas színvonalat. Közel 500 oldalon követi egymást az igazgatók előszava és a már idézett köszöntő után 24, műfajában, terjedelmében, téma-és korszakválasztásában roppant változatos tanulmány; majd a kötet használatát az érdeklődők számára jelentősen megkönnyítő hely- és személynévmutató. Találhatunk még — egy talán szokadanul korán elhelyezett — rövidítés jegyzéket a műben, a sorozat korábbi darabjainak logikus reklámját; és Néma Sándor valamint Kádár Zsófia írását illusztráló, igen magas színvonalon kivitelezett térkép-reprodukciókat a kötet végén, mellékletben. Az egyes írások jegyzetelési apparátusa eltér egymástól, de ez a kötet egészét tekintve egyáltalán nem zavaró. (Már csak azért is indokolt volt meghagyni a szerzők szabadságát e téren, mert volt olyan írás nevezetesen Horváth Richárdé, melyet egy korábbi kötethez fűzött supplementum-ként közöltek a szerkesztők - és természetesen hordozta magában a korábbi kiadvány jegyzetelési technikájába való simulás igényét.) A tanulmányokat a szerkesztők a szerzők nevének ABC-rendjében helyezték el. Ez a szerkesztési elv kétségkívül áttekinthető; s mivel az írások közt vannak történelmi pillanatfelvételek és századokat átfogóak is - jobbat talán nem is találhattak volna. Ha más, pl. kronológiai 36