Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - KOVÁCS TAMÁS: Baráti ellenséges vagy ellenséges baráti? Adalékok a „fehérek” és ellenforradalmi Magyar Királyság viszonyához
MŰHELYMUNKÁK KOVÁCS TAMÁS BARÁTI ELLENSÉGES VAGY ELLENSÉGES BARÁTI? Adalékok a „fehérek" és az ellenforradalmi Magyar Királyság viszonyához „Párizsban minden taxisofőr volt oros^grófl" - tartotta magát a mondás a két világháború közti Európában. Nyílván a bon mont túloz, de a lényegre tapint. Az egykori Orosz Birodalomból több tízezren — s nem csak arisztokraták — menekültek el a polgárháború idején, illetve amikor kiderült, hog)' a bolsevikok végül megnyerik azt. Komoly orosz, illetve orosz nyelvű kolónia alakult ki Nyugat-Európában, főleg Franciaországban, de Németországban vagy éppen Dániában és Jugoszláviában is. Utóbbi országban telepedett le, például PjotrNyikolajevics Vrangéi tábornok (az utolsó jelentős fehér parancsnok, a Krím félsziget volt ura) egységeinek jelentékeny része Jugoszláviában telepedett le. Végül magát Vrangelt is Belgrádban helyezték örök nyugalomra 1928ban, miután a szovjet titkosszolgálat megmérgezte. Az európai kontinensen kívül az Egyesült Államokban élt jelentősnek mondható ,Jehéf orosz emigráció. Az emigránsokban azonban bárhol is éltek a világban — erősen élt a gondolat, hogy egyszer visszatérnek Oroszországba. Vagyonuk és befolyásuk mellett bíztak a Szovjetunió erőteljes elszigeteléséből adódó politikai előnyökben épp úgy, mint hogy esetleg a cári családból valaki - Anas^tá^ia nagyhercegnő — túlélhette azt a borzalmas éjszakát (ekatyerinburgban. Végül azonban csalódniuk kellett. A Szovjetunió elszigeteltsége nem tartott a végtelenségig, s mikor kitört a II. világháború, szerepe igencsak felértékelődött. Amikor pedig 1941 júniusában Németország megtámadta a Szovjetuniót, a kommunista állam egyértelműen a ,,/íí" oldalra került, s immár senki nem feszegette az ország társadalmi-gazdasági berendezkedését, vagy éppen Sztálin politikáját és módszereit. Ráadásul komoly lelkiismereti dilemmát okozott az emigrációban sokaknak, hog}' vajon a náci Németország valóban fel akarja-e szabadítani a Szovjetuniót/Oroszországot? Hisz a nemzetiszocialista fajelmélet a szlávoknak a szolga szerepét szánta. Ugyanakkor mások a soha vissza nem térő alkalmat látták benne arra, hogy visszatérjenek szülőföldjükre és visszafoglalják azt. Az évek során az is kiderült, hog)' a cári családból senki nem élte túl a jekatyerinburgi pince mészárszékét. Az időről időre felbukkanó „családtagokról' kivétel nélkül kiderült, hog)' közönséges csalók. A legsikeresebb ,yínas%tá%ia" egy lengyel parasztlány, Anna Anderson néven ismertté vált Franziska Schan^kowska volt. Bár eredeti személyazonosságát már akkor bebizonyították a cári család magánnyomozói, de a mindent kétséget kizáró bizonyításra várni kellett 2007-ig, amikor is a megtalált csontmaradványokból DNS mintákkal beazonosították a cári család — köztük Anasztázia nagyhercegnő - földi maradványait.' Az orosz emigráció egy kis része a Magyar Királyságot választotta ideiglenes lakhelvének, amely mint oly sok esetben véglegessé vált aztán. 2 Becslések 4000-5000 fő közé teszik a Ma1 Részletesen lásd MASSIE, 2000. - A téma feldolgozatlan, amit jelez, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szent Adalbert Közép-Iiurópa Kutatócsoport és a Budapesti Corvinus Egyetem 2010. február 26-án tartott konferenciája e tárgykörben az első volt. 5
