Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MÉRLEG - NÉMA SÁNDOR: Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből

Mérleg HEGYTÖRVÉNYEK ÉS SZŐLŐTELEPÍTŐ LEVELEK SOMOGY VÁRMEGYÉBŐL (1732-1847) Közreadja: ÉGETŐ MELINDA és POLGÁR TAMÁS Szerkesztette: ÉGETŐ MELINDA (SZŐLŐHEGYEK TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI V. FONTES COMITATUS SIMIGHIENSIS II.) L'Harmattan Könyvkiadé) — Somogy Megyei Levéltár Budapest 2011. 314 p. 2011. elején jelent meg az Égető Melinda szerkesztette Szőlőhegyek Történetének Forrásai sorozat V. köteteként a Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732—1847) című kötete. A művet Égető Melinda és Polgár Tamás adta közre. A V. kötet a sorozat és kiadvány szerkesztő, levéltári forrásokat és használatukat kitűnően ismerő Égető Melinda néprajzkutató emlékére jelent meg. így életútjának felidézésével a szőlőhegyi kutatások megindulása és a sorozat születési is nyomon követhető. Égető Melinda (1941-2011) tanulmányait az ELTE Bölcsésztudományi Karán néprajztörténelem szakán végezte, majd 1970-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Néprajzkutatói, muzeológusi szakmai pályáját a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban kezdte 1967-ben, majd a Néprajzi Múzeum, Szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársa lett 1971-től. Itt a Dunamellék, a Dél-Dunántúl és a Kisalföld anyagát bemutató kiállítási egységek kialakításához végzett kutatásokat. 1982-ben munkatársként a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetébe került. Ekkor alakult meg a Történed Etnográfiai Osztály a forrásfeltárások támogatására az Akadémia vezetésével — Köpeczi Béla támogatásával, Klaniczay Tibor irányításával. így indíthatta el a szőlőhegyi autonóm szerveződések, a hegytörvények rendszeres kutatását és közzétételét. O írta a néprajzi szintézist, a nyolckötetes Magyar Néprajz második kötetében, a szőlészed és borászati fejezetet 2001-ben. Ugyancsak ő készítette a 2004-ben megjelent Vagyon s^ép szőlőhegünk... Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegy törvények köréhen (1629—1846) című szintézist is. Mint az előbbiekből is kitűnik, Égető Melinda fő kutatási területét a szőlőművelés története és néprajza jelentette. Elindítója és inspirálója volt a szőlőhegyi törvények rendszeres kutatásának, feltárásának s közreadásának. Első gyűjtése még 1985-ben jelent meg Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. százából, majd ennek javított kiadása egyben a Szőlőhegyek történetének forrásai című sorozatnak első darabja 2001-ben. Ezt követte 2002-ben a Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Az országos merítésű két munka után az első, immár két közigazgatási egységre, megyére sarkított harmadik kötet következett 2004-ben a Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843) címmel, Dominkovits Péter közreműködésével. A sorozat folyamatosan változott a harmadik részig. Részint bővült a források típusa például szőlőtelepítő levelekkel, kontraktusokkal, és véglegesen kiforrottá váltak a források átírásának—kiadásának szabályai is. A negyedik kötet, az Égető Melinda, Dominkovits Péter, ijj. Hermann István által jegyzett Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből (1626— 1828), 2006-ban látott napvilágot. A Somogy megyei kötet négy részre tagolódik: az Égető Melinda és Polgár Tamás által készített Bevezető

ire, amit Égető Melindától A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye s közép-és nyugat-dunántúli hegtörvények rendszerében, Polgár Tamástól pedig a Somog megei szplőhegi rendszabások a 18—19. században című tanulmányok követtek, végül a Torrások című rész zárta a kiadványt. 79