Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MÉRLEG - TÓTH ÁRPÁD: Polgári stratégiák (SZŰCS DIÁNA)

Mérleg re, melyek az iskolaválasztást, illetve az iskolaváltoztatást befolyásolhatják. Egyéni élethelyzeteket, azokból fakadó döntéseket ismerhetünk meg. Ezután a pozsonyi líceum vonzáskörzetének ismertetése, majd a diákok társadalmi összetételének elemzése következik. Utóbbi vizsgálatnál a társadalmi hovatartozás és a végzett osztályok közötti esetleges összefüggéseket keresi a szerző, ezzel kapcsolatban felvet egy igen érdekes és elgondolkodtató hipotézist, miszerint a végzett osztályok számának hátterében nem feltédenül lemorzsolódás, hanem tudatos döntés áll. Egyéni példákon keresztül többféle iskolázási stratégiát ismerhetünk meg. A foglalkozási diverzifikácó és a kiházasítás a második alfejezet címe. A tudatos szakmaválasztás és házasodás hagyományos eszköze az anyagi felemelkedésnek és társadalmi presztízsszerzésnek. A szerző a tudatos pályaválasztás korabeli változatait mutatja be egy-egy család példáján keresztül, így rálátást kaphat az olvasó arra, hogy mennyire volt jellemző, hogy a fiúnak tovább kellett vinnie apja foglalkozását, illetve hogy a gazdasági változásokra rugalmasan reagálva szakmát váltottak-e, ha a keresleti oldalt tanulmányozva ezt jövedelmezőbbnek látták. A kiházasítás kérdésénél a szerző azt vizsgálja, hogy milyen foglalkozást űző családok között áll fenn ilyen jellegű kapcsolat. így a foglalkozáscsoportokon belül is megállapíthatunk egyfajta képzeletbeli hierarchiát. Az utolsó alfejezet az elvándorlással, mint tudatos stratégiai eszközzel foglalkozik. Megvizsgálja, hogy mely városok voltak a célpontjai a pozsonyi kivándorlóknak, valamint ismerteti az ilyen jellegű döntéseket befolyásoló tényezőket. A mű utolsó fejezete a Kitekintés: egy nyitott polgári társadalom felé címet viseli. Ez a rövid fejezet a könyv eredményeinek összegzését, és egy ehhez szorosan kapcsolódó fogalomtisztázást tartalmaz. Ennek a monográfiának talán az egyik legnagyobb értéke az, hogy új nézőpontból, új módszertannal mutatja be a 19. századi Magyarország egyik kulcsfontosságú városának társadalmát. Véleményem szerint ez az igen alapos kutatás eredményeként született könyv sokat ad hozzá a mai magyar társadalom-történetíráshoz. A szerző a témát minden oldakól körbejárja, melyet széles forrásbázisa is bizonyít, részletesen ismertet minden olyan tényezőt, mely a polgárok döntéseit befolyásolhatta, így az olvasó könnyebben el tudja képzelni egy 19. században élő pozsonyi polgár életét, lehetőségeit. Nyelvezete könnyed, érthető. Külön kiemelném a függelékek között szereplő illusztrációkat, azaz korabeli festményeket Pozsonyról és az ott élő nevesebb polgárokról. Minden festmény szereplőit részletesen ismerteti a szerző, és külön leírást ad az adott család életéről, így még közelebb hoz minket a könyvben megismert családokhoz. Tehát amellett, hogy jól szemlélteti a korszak emberének életét, döntéseit, azt is megmutatja, hogy a makrotörténetírás által felállított sablonok és modellek mennyiben különbözhetnek a valóságtól. S^űcs Diána A Magyar Katolikus Kultúra Napjai szombathelyi programjai keretében került sor 2011. október 7-én, 17 órától a Martinus Kiadó gondozásában megjelent Séták a lélekben című Székely László verseskötet bemutatójára az Egyházmegyei Levéltárban. A kötetet méltatta Szauer Ágoston költő-tanár és Pál Ferenc, az Egyházmegyei Levéltár munkatársa. Székely László neve a Szombathelyi Egyházmegye hívei és papjai előtt jól ismert.. Pál Ferenc Székely apát úr életével, munkásságával ismertette meg a közönséget, Szauer Ágoston pedig a versek világába kalauzolta el a hallgatóságot. 76