Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán
A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán A kormánypárt átalakításánál elsősorban a NEP csoportjaira támaszkodtak, amelyek többnyire változatlan személyi és dologi összetétellel alakultak át MÉP-pé, és csak kevés helyen kellett teljesen új pártszervezetet létrehozni. Csekély volt a felkészülésre az idő a párt országos kiépítésére. Bár a kormány már márciusban tudta azt, amit az ellenzék csak sejtett, hogy rövid időn belül új választások lesznek, az idő rövidsége a szervezed felépítés kidolgozásánál fontos szerepet játszott. A választókat lehető legteljesebb mértékben kellett meggyőzni és egyben felügyelni is. Ráadásul az új választást már titkosan kellett lebonyolítani, ami jelentős kihívást jelentett még a kormánypártnak is. Ennek tudatában kellett a szervezeteket gyorsan felállítani, amelynek feladata - a NEP-MEP szervezetek mellett — ismét a közigazgatásra hárult. A (kormánypárti) újságok is azonnal a kormány segítségére siettek, és teljes erőbedobással tudatták a közvéleménnyel, hogy hol alakult meg a párt új szervezete, és melyik híres politikus tartotta az ilyenkor szokásos zászlóbontó gyűlést. 2 5 A közigazgatás megmozgatása ismét jelentős eredményeket hozott. A főispánok vezénylete alatt a járási főszolgabírók kísérték figyelemmel a „Magyar Élet" kibontakozását, és segítették át a kezdeti nehézségeken. Ezzel egyértelműen ismét a főispánok feladata lett a szervezés összehangolása, és a kapcsolattartás a fokozott hatékonyságot elváró országos vezetőséggel. 2 6 A nagyobb helyeken személyesen maga a főispán, illetve a város polgármestere atyáskodott az új párt létrejötténél, és gyakran hívták a helyi prominens személyiségeket vezetőségi alakuló ülésekre, melyeket egyébként a közigazgatási vezetők gyakorlottan vezényeltek le. Az eredményes revízió lázában égő ország lakossága szívesen vett részt egy dinamikus és sikeres kormány, illetve annak pártja munkájában. 1939. március—április havában az egész országban alakuló gyűlések sora zajlott le, ha kezdetben még nem is mindig saját irodahelyiségben, hanem általában vendéglők különtermében, azonban gyakran több száz fős résztvevő tömeggel, és ezzel egyetemben néha előforduló nyilas zavarkeltéssel is. A gyűlések többsége azonban rendben folyt le, és ahogy egy szolgabíró kommentálta: „a megtartott gyűlések a lakosság józan és komoly részében megértést váltottak ki" 2 7 Az alakuló gyűlés meghatározott koreográfia alapján zajlott le. A helyi elnök nyitotta meg, majd a központi titkár emelkedett szólásra, aki a kormány eredményeinek ecsetelése után felszólította a jelenlévőket — a zsidó származásúak kivételével — a pártba való belépésre. 2 8 Az alakuló ülések egyúttal pontosan egybeestek a választási előkészületekkel és magával a választási kampánnyal, hiszen a frissiben megszületett pártnak azonnal egy kiemelkedő fontosságú politikai megmérettetést kellett megvívnia, a korábbiakhoz képest sokkal erősebb ellenfelekkel, ráadásul immár nem nyílt választáson, hanem a titkosság feltételei mellett. A párt vezetői némi aggodalommal tekintettek a választás elé, nem tudták, hogy megbízhatnak-e eléggé az új párt tagjaiban, és azok képesek lesznek-e a követelményeknek megfelelni, és ellensúlyozni tudják-e — akár hatósági eszközök igénybevételével is - a kormánypártnál jóval radikálisabb irányzatok propagandáját. A párt szervezeti felépítése is a minél nagyobb sikerre való törekvést tükrözte, ugyanis a jó szervezőmunkát hatásos ellenszernek tartották a titkossággal szemben. Ezen kívül nem hanyagolták el a már régen bevett módszereket sem, így a vidéki és a helyi sajtó jelentős mértékű pénzbeli támogatását, a hivatalok, valamint a rendőrség és a csendőrség megmozgatását. Természetesen a pártszervezetek kiadásaira is biztosítottak forrásokat. A rendőrség fokozott figyelemmel kísérte a rivális pártok tevékenységét, és erről jelentésekben számolt be a Belügyminisztériumnak, és egyúttal felmérte várható esélyeket, tanácsot adva a 2 5 Üj Magyarság 1939. március 14. és április 25. között számolt be az eseményekről. 2 6 A kormányváltás után a főispáni kar jó része kicserélődött, és egyúttal Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a választókerületek határait is „kiigazította". Lásd: ABLONCZY, 2005. 416. 2 7 PML IV. 401—a—136/1939. — Az is a közigazgatás „feladatai" közé tartozott, hog}' a választás során felmérje a MEP jelölt sikerének esélyeit. Általában kedvező tendenciát tudtak kimutatni. Uo. 15/1939. 2 8 Uo. 29/1939. - Albertfalván a titkár a fentiek mellett hangsúlyozta, hogy a kormány feladata lesz a régi határok teljes visszaállítása — beleértve a nyugatiakat is... 53
