Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán

A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán A kormánypárt átalakításánál elsősorban a NEP csoportjaira támaszkodtak, amelyek többnyire változatlan személyi és dologi összetétellel alakultak át MÉP-pé, és csak kevés helyen kellett teljesen új pártszervezetet létrehozni. Csekély volt a felkészülésre az idő a párt országos kiépítésére. Bár a kormány már márci­usban tudta azt, amit az ellenzék csak sejtett, hogy rövid időn belül új választások lesznek, az idő rövidsége a szervezed felépítés kidolgozásánál fontos szerepet játszott. A választókat lehető legteljesebb mértékben kellett meggyőzni és egyben felügyelni is. Ráadásul az új választást már titkosan kellett lebonyolítani, ami jelentős kihívást jelentett még a kormánypártnak is. Ennek tudatában kellett a szervezeteket gyorsan felállítani, amelynek feladata - a NEP-MEP szerveze­tek mellett — ismét a közigazgatásra hárult. A (kormánypárti) újságok is azonnal a kormány se­gítségére siettek, és teljes erőbedobással tudatták a közvéleménnyel, hogy hol alakult meg a párt új szervezete, és melyik híres politikus tartotta az ilyenkor szokásos zászlóbontó gyűlést. 2 5 A közigazgatás megmozgatása ismét jelentős eredményeket hozott. A főispánok vezény­lete alatt a járási főszolgabírók kísérték figyelemmel a „Magyar Élet" kibontakozását, és segítet­ték át a kezdeti nehézségeken. Ezzel egyértelműen ismét a főispánok feladata lett a szervezés összehangolása, és a kapcsolattartás a fokozott hatékonyságot elváró országos vezetőséggel. 2 6 A nagyobb helyeken személyesen maga a főispán, illetve a város polgármestere atyáskodott az új párt létrejötténél, és gyakran hívták a helyi prominens személyiségeket vezetőségi alakuló ülé­sekre, melyeket egyébként a közigazgatási vezetők gyakorlottan vezényeltek le. Az eredményes revízió lázában égő ország lakossága szívesen vett részt egy dinamikus és sikeres kormány, illetve annak pártja munkájában. 1939. március—április havában az egész or­szágban alakuló gyűlések sora zajlott le, ha kezdetben még nem is mindig saját irodahelyiség­ben, hanem általában vendéglők különtermében, azonban gyakran több száz fős résztvevő tö­meggel, és ezzel egyetemben néha előforduló nyilas zavarkeltéssel is. A gyűlések többsége azonban rendben folyt le, és ahogy egy szolgabíró kommentálta: „a megtartott gyűlések a lakos­ság józan és komoly részében megértést váltottak ki" 2 7 Az alakuló gyűlés meghatározott koreográfia alapján zajlott le. A helyi elnök nyitotta meg, majd a központi titkár emelkedett szólásra, aki a kormány eredményeinek ecsetelése után fel­szólította a jelenlévőket — a zsidó származásúak kivételével — a pártba való belépésre. 2 8 Az alakuló ülések egyúttal pontosan egybeestek a választási előkészületekkel és magával a választási kampánnyal, hiszen a frissiben megszületett pártnak azonnal egy kiemelkedő fontos­ságú politikai megmérettetést kellett megvívnia, a korábbiakhoz képest sokkal erősebb ellenfe­lekkel, ráadásul immár nem nyílt választáson, hanem a titkosság feltételei mellett. A párt vezetői némi aggodalommal tekintettek a választás elé, nem tudták, hogy megbízhatnak-e eléggé az új párt tagjaiban, és azok képesek lesznek-e a követelményeknek megfelelni, és ellensúlyozni tud­ják-e — akár hatósági eszközök igénybevételével is - a kormánypártnál jóval radikálisabb irány­zatok propagandáját. A párt szervezeti felépítése is a minél nagyobb sikerre való törekvést tük­rözte, ugyanis a jó szervezőmunkát hatásos ellenszernek tartották a titkossággal szemben. Ezen kívül nem hanyagolták el a már régen bevett módszereket sem, így a vidéki és a he­lyi sajtó jelentős mértékű pénzbeli támogatását, a hivatalok, valamint a rendőrség és a csendőr­ség megmozgatását. Természetesen a pártszervezetek kiadásaira is biztosítottak forrásokat. A rendőrség fokozott figyelemmel kísérte a rivális pártok tevékenységét, és erről jelentésekben számolt be a Belügyminisztériumnak, és egyúttal felmérte várható esélyeket, tanácsot adva a 2 5 Üj Magyarság 1939. március 14. és április 25. között számolt be az eseményekről. 2 6 A kormányváltás után a főispáni kar jó része kicserélődött, és egyúttal Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a választókerületek határait is „kiigazította". Lásd: ABLONCZY, 2005. 416. 2 7 PML IV. 401—a—136/1939. — Az is a közigazgatás „feladatai" közé tartozott, hog}' a választás során felmérje a MEP jelölt sikerének esélyeit. Általában kedvező tendenciát tudtak kimutatni. Uo. 15/1939. 2 8 Uo. 29/1939. - Albertfalván a titkár a fentiek mellett hangsúlyozta, hogy a kormány feladata lesz a régi határok teljes visszaállítása — beleértve a nyugatiakat is... 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom