Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán

Keresztes Csaba szükséges ellenlépésekről.

2

9 A végeredmény felülmúlta a várakozásokat. A kormánypárt kiállta a próbát, amelyben a korábbi pártszervezet, a NEP társadalmi begyökerezettsége mellett a revízió okozta általános eufória is hatalmas szerepet játszott. Természetesen a MEP számára bőven állt pénz is rendelkezésre,

3

0 közigazgatási segítségből sem volt hiány, valamint a kormány sem tétlenkedett: az ellenzéki pártokat állami erő alkalmazásával tartotta erős nyomás alatt. Imrédy Béla a még mindig meglévő MÉM szervezetek erejét fordította a MÉP céljaira, valamint saját maga is beszállt a választási kampányba.

3

1 A választás sikeres lett volna, ha nem erre a megmérettetésre kidolgozott, határozottan végrehajtott módszerekkel készültek volna. A minél nagyobb tömegbefolyás megszerzését szolgálták az impozáns és híres közszereplőket felvonultató nagygyűlések, amelyeken maga Teleki is megjelent országjáró körútja során. Nagy ívű és jól felépített programbeszédeket tartott, és a már ismert eszközökkel nagyon eredményesen kampányolt a nyilasok ellen. Az előkészületek során a Magyar Élet új pártszervezeteire legelőször a gyűlések megszervezésének feladata hárult,

3

2 valamint az, hogy a sajtó számára nagy nyomatékkal bizonyítsák egy-egy képviselő felé irányuló „feltéden ragaszkodásukat" és a kerületben megnyilvánuló döntő mértékű társadalmi támogatást. Ennek során (a régi módszer szerint, de kevésbé teátrálisan megszervezve) 25 és 100 fő közötti pártküldöttségek keresték fel a helyi pártelnök vezetésével a képviselő jelölteket, és ünnepélyesen „felkérték" az adott személyt, hogy vállalja el kerületükben a jelöltséget.

3

3 A nagyobb városokban szervezett választási gyűléseken a polgármestert és a megyei főispánt is megszólaltatták, és a zászlóbontás végeztével a párt üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnöknek. Erre az alkalomra a szomszédos községek népét is igyekeztek összetoborozni, és egyúttal szorgalmazták az ajánlások minél hamarabbi és minél teljesebb összegyűjtését. Budapesten az újságok büszkén jelentették, hogy a déli kerületben 1500 fő jelentkezett önkéntese a pártszolgálatra.

3

4 A párt — a NEP hagyományaihoz híven — felkészítést tartott tagjainak a választások mikéntjéről. A tizedesek feladata volt az ajánlások összegyűjtése, és a propaganda kifejtése. A Vay László által jegyzett körlevelekben fokozott hangsúlyt fektettek a röplapok gondos és hiánytalan kézbesítésére, sőt a pártjelvény állandó viselésére is. A pártvezetőnek figyelemmel kellett kísérnie az ellenpártok tevékenységét, és ennek alapján naponta értekezleten megtárgyalni az aktuális feladatokat. A párt tagjainak fel kellett keresniük a helyi szervezeteket és a prominens személyiségeket, és rá kellett venniük őket a párt támogatására. Az ingadozók meggyőzésére akár többször is kísérletet kellett tenni, addig, amíg az sikerrel nem jár. Ezen kívül a legváltozatosabb feladatokat szabták ki rájuk, a kortes körutak megszervezésétől kezdve akár az adott kormánypárti jelölt nevének közfalra történő kipingálásáig. A szavazás közveden lebonyolításába is köteles volt a helyi párttagság részt venni. Elsőrendű fontosságot tulajdonítottak a lehető legteljesebb 2

9 A legáltalánosabb esetekre lásd MOL K 149-4. tétel-1939 3

0 PML IV 401-a-16/1939., illetve 36/1939. Vay László elnöknek írott levél az országgyűlési választásokra 15 000 pengő igényléséről. — Az is megtörtént, hogy a MÉP a leteendő kauciót egy, a kerületben lakó választó nevében fizette be, amit később visszautaltak. Uo. 43/1939. 3

1 PML IV. 401—a-3/1939. — A sajtótámogatás rendszere az egész korszakban jellemző volt, és főleg a kormánytámogató lapokat preferálta, kivált a választásokkor. 1939-ben kimondottan a győzelem érdekében osztottak pénzt, még a MÉP központ segítségével is, a vidéki lapoknak, hogy a hivatalos jelöltet támogassák. 3

2 A gyűléseknek is előírt menete volt. Eszerint a Híradó osztag, illetve az ifjúsági csoport zárt rendben vonul fel. A pártvezető a Magyar Hiszekeggyel kezdi beszédét, majd kifejti a kormány és a párt célkitűzéseit, rámutatva a reformokra, amelyeket e „határozott politikai irányzat" elért. Hangsúlyozni kell, hogy ha voltak is eddig különböző pártok a községben, akkor azoknak testvéri közösségbe kell egybeolvadniuk. Ezután a szervező titkár ismerteti a szervezés elért eredményeit, majd a Himnusz után elvonulnak. Ez a fajta előírás azonban csak irányelv maradt, többségében ennél egyszerűbb keretek között játszódott le egy-egy gyűlés. 3

3 Új Magyarság 1939. május 3. és Függetlenség 1939. május 7—9. — Az újságok kommentárjai szerint most a választókerületek döntöttek a képviselők személye felől, nem pedig néhányan zárt ajtók mögött... 3

4 Budapesti Hírlap 1939. április 28. illetve Új Magyarság 1939. május 24. 54