Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához
\/as Gál t anúsága beszél, az tudatos ellensége a szovjet megszállásnak, vagyis — a vizsgálók felfogása szerint — a kommunizmusnak. A kihallgatottak elbeszéléseiből a vizsgálóknak írott szöveget kellett szerkeszteniük. Olyan szöveget, amely bizonyítja, hogy a gyanúsított elkövette a vád tárgyává tett cselekményt, hogy ellenséges szándékbé>l, tudatosan, általában bűnszövetkezetben követte el. Ezt az eljárást nevezte C%akó Kálmán legfőbb ügyész Nagy Imréhez írt jelentésében átpolitizálásnak. 3 3 De nemcsak átpolitizálták az elmondottakat, hanem kriminalizálták is. ,^4mit a civil életben úgy hívnak beszélgetés, társalgás, diskurálás, a%t rendőri nyelven úgy neveik: »megbeszélést tartottak«. A vallomástevőknek joguk volt belejavítani a jegyzőkönyvbe. Nyilván a kihallgatás idejétől, a kihallgatótól és a kihallgatottól egyaránt függött, hogy mennyire élhettek ezzel a joggal. Az azonban kizárt, hog)' bárki megpróbálta, megpróbálhatta volna az egész jegyzőkönyvet dekriminalizálni. Grősz József kalocsai érsek 1951-ben „eleinte egyes szavakon is vitatkozott, de aztán belátta, hogy nincs értelme", 3 5 Vas Gál, aki elmeállapota miatt képtelen volt az elvont fogalmak használatára (sőt a megértésükre is), teljes mértékben ki volt szolgáltatva szövegei átpolitizálásának és kriminalizálásának. Nyilván képtelen volt cselekményeit időrendbe szedve elmesélni, a jegyzőkönyvek kronológiai alapú szerkezete tehát az őt kihallgató nyomozó(k)é. A megtorlás során keletkezett iratokat (esetünkben a jegyzőkönyveket) szövegnek tekintve, meg kell állapítani, hogy a szerkezet nem független a jelentéstől: egy szövegrész konkrét helye befolyásolja, árnyalja vagy egyenesen meghatározza az elbeszélt esemény jelentéstartalmát. Ennyiben a jegyzőkönyvet szerkesztő nyomozó óhatatlanul is társszerzője a keletkezett szövegnek. Vas Gál esetében a Víg utcai kapitányságon rögzített történet elemei egészen más értékűek abban a kontextusban, összefüggésben, amelybe a kihallgató rendezte őket, mint rendezés nélkül, egymástól függetlenül. Feltételezve, hog)' a jegyzőkönyvbe foglalt történet elemei igazak, megállapítható, hogy a kóborlásra hajlamos beteg (ezt a hajlamát anyja levelén kívül az igazságügyi szakvélemény is igazolta) csavargott a városban: október 23-án belesodródott a tüntetésbe, eljutott a Sztálin-szoborhoz, később a Róna utca környékére, a Wesselényi utcába, a Baross térre. Különböző útjai feltehetően függetlenek voltak egymástól, azokat a vizsgálótiszt kapcsolta össze, hozta kronológiai, egyszersmind logikai kapcsolatba: a jegyzőkönyvbe foglalt szövegből ő rajzolt egységes ívet a 23-ai tüntetéstől az alkalmi fegyveres akciókon keresztül a szervezett ellenforradalmi csoporthoz való csatlakozásig: Vas Gál „ellenforradalmárrá" válásának „fejlődéstörténetét". Vas Gál jegyzőkönyvekbe foglalt történetének elemei a szerkesztésen túl szándékosan és tudatosan is torzítottak. A középkori boszorkánypereket vizsgálva Carlo Ginzpurg figyelmeztet arra, hogy t yAz üldözők által hirdetett ellenséges sztereotípia (részleges vagy teljes, lassú vagy azonnali, kényszerű vagy látszólag önkéntesj elfogadásával az áldozatok végül elveszítették saját kulturális identitásukat. " ib így történt a megtorlás eljárásaiban is: a vádlottak (legalább látszólag) elfogadni kényszerültek azt, hogy személyes történeteik kerete az ellenforradalom volt, saját cselekményeik - akarva vag)' akaratlanul — az ellenforradalomnak voltak részei. Elfogadva üldözőik fogalmi kategóriáit, a forrásokban ötvenhét nyelvén beszélnek ötvenhatról, ötvenhatos történetük kerete üldözőik ötvenhetes világképe lett. Az 1957 tavaszán tizennyolc éves Vas Gál — a róla közöltek és az általa mondottak alapján — egy óvodás korú gyerek szellemi szintjén állt. Kisgyermekként ellenállás nélkül fogadta el a felnőttek világának fogalmait, a vizsgálat idején a rendőrtisztét. Kizárt, hogy tisztában lett volna az „ellenforradalom" vag)- az „aktív" szavak jelentésével, mégis, az első kihallgatásán elhangzottakat rögzítő jelentés szerint, már a Keletiben „elmondotta, hogy az ellenforradalmán tevékenységben aktívan részt vett"? 1 Ezzel kezdődik a Gyorskocsi utcában felvett első jegy3 3 HORVÁTH, 1992. 508. 3 4 KENEDI, 1996.19. 3 5 SZABÓ, 2001.37. 3 6 GINZBURG, 2003. 23. 3 7 ÁBTL 3.1.9. V-141410. A BRI'K VIII. kerületi rendőrkapitányság jelentése, 1957. február 4. 11
