Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - KENYERES ISTVÁN: Beszámoló a 80. Német Levéltári Kongresszusról

Hírek. Beszámoló a 80. Német Levéltári Kongresszusról Der 80. Deutsche Archivtag 2010. szeptember 29. - október 2. Drezda A 80. német levéltári kongresszust az Archive unter Dach und Fach címmel rendezték meg, amelyet magyarra csak nehézkesen lehet lefordítani (Levéltárak tető alatt/biztonságban). A konferenciát - a Kölni Városi Levéltár 2009. évi katasztrófájára (összeomlására) utalva — a levéltárépítés kérdéskörének szentelték. A szakmai plenáris programokat megelőzően került sor a külföldi vendégekkel (Ausztria, Svájc, Lichtenstein, Csehország, Lengyelország, Észtország, Magyarország stb.) folytatott kerekasztal beszélgetésre. A kötetlen eszmecsere az ezekben az országokban a közelmúltban történt levéltári beruházásokról szólt. Magyar részről kiemeltem az MLE által végzett, a levéltári infrastruktúrát, különösen a raktárhelyzetet felmérő kérdőívek tanulságait, illetve konkrét példákkal illusztráltam az utóbbi egy — másfél évtizedben történt beruházásokat (MOL Óbuda, BFL, Fejér Megye) és azok problémáit. A megbeszélésen többször is szóba került a műemlék épületek levéltári célú felhasználásának lehetősége. A kerekasztal-beszélgetésen tájékoztató hangzott el az APENET projektről, illetve az ICA életében bekövetkezett fontosabb változásokról. Ezt követően került sor az ünnepélyes megnyitóra. A megnyitó beszédet Dr. Michael Diefenbacher, a nürnbergi levéltár igazgatója, a Német Levéltárosok Egyesületének elnöke tartotta. Felszólalt Helma Orosz, Drezda város főpolgármestere és a külföldi vendégek nevében Dr. Marié Ryantová, a Cseh levéltárosok Egyesületének elnöke. A bevezető nagyelőadást Prof. Dr. Günther Heydemann, a drezdai egyetem professzora tartotta Mindkét diktatúra bizonyságai: a történész igényei és a levéltáros kényszere címmel. Az előadásban a fasiszta és az NDK-s korszak viszonyát mutatta be, rámutatva a két korszak történetének tanúságaira. A második napon a levéltári épületek adaptációiról szóló előadásokat hallgattam végig. A szekciót vezető Katharina Yiemann (Münster) előadásában alapvető kérdésekre mutatott rá levéltári beruházások kapcsán: mi a jobb, a zöldmezős vagy egy adott épület átalakítása, adaptációja; hogyan alakulnak a fenntartási/működtetési kérdések: az épület központi fekvése vagy a központtól távolabbi elhelyezése esetén kedvezőbbek-e, az adaptációs kérdéskörnél pedig az épületek adottságai és a levéltárak igényei közötti különbségek merültek fel. Ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a levéltárosokat új levéltárépület építése vagy átalakítása kapcsán. Az ülésen elhangzott előadások közül kiemelkedő volt Dr. Gunnar Teske, münsteri levéltáros előadása („Létező épületek levéltári célra történő kiválasztása és adaptációs stratégiája" címmel), amely a meglévő épületek levéltári célú átalakításának kritériumairól szólt. Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi állam 2006 és 2009 között levéltár-elhelyezési projektet indított évi 500 ezer Eurós büdzsével. A projekt célja az volt, hogy a nem állami (tehát főként a kisebb települési) levéltárak megfelelő elhelyezéséről állami segítséggel gondoskodjanak. Az előadó hangsúlyozta: lehet bármennyire is meggyőző az épület elhelyezkedése, infrastruktúrája (pl. kutatóterem, irodák, kiállító helyiség stb.), a raktárak esetében semmilyen kompromisszumot nem lehet kötni, tehát elsődleges az épület raktári célú megvizsgálása. Németországban is az a gyakorlat, hogy olyan épületeket ajánlanak fel levéltári célra, amelyeket már semmilyen épkézláb célra nem tudnak használni, és azt gondolják, a levéltárnak biztosan jó lesz. Javaslata szerint olyan épületet kell kiválasztani, ahol legalább 15 évi gyarapodás elhelyezhető, ehhez ők egy olyan képletet vesznek alapul, hogy felmérik a jelenlegi teljes, selejtezetlen regisztratúrát, és ahhoz még 30% terjedelmet számolnak (tehát pl. ha a kint lévő teljes, selejtezetlen irattári anyag 1000 fm, akkor a raktárt 1300 fm-re számítják, és ez szerintük elegendő 15 évre). Teske előadásában meghatározta a 99