Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - Vezetői összefoglaló

Levéltári Ko llégium adódóan — végeznék a köziratokat (bér)kezelő, nem állami vagy nem önkormányzati szervezetek, vállalkozások iratkezelési tevékenységének szakmai ellenőrzését. Egyúttal a jogszabályok alapján illetékességükbe tartozó, azaz a végelszámolással megszűnt cégek iratainak, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó iratok kezelésének ellenőrzését. Szintén eddigi feladataik módosításával, a levéltári intézmények látnák el a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 67/A. — 67/C. §-ában meghatározott ellenőrzési feladatokat.

2 A javasolt megoldás költségvetési kihatásai Számítások szerint a 20 területi (megyei) általános levéltár éves finanszírozási igénye - a 20072009. évi bázisadatokat figyelembe véve — 2,1 milliárd Ft. Ehhez számíthatjuk hozzá még Budapest Főváros Levéltára 650 millió Ft-os költségvetését. Az állami fenntartásba vétel esetén a levéltárügyre az önkormányzatok által fordított forrásokat, a (normatív vagy egyéb módon adott) támogatások szűkítésével vissza kellene tartani a központi büdzsében, vagy a szükséges költségvetési keretösszeget ettől eltekintve kellene biztosítani. Érdemes megjegyezni, hogy a területi általános levéltárak működési költségeik mintegy 75%-át személyi bérekre fordítják, így az ezekre eső járulékok is a központi költségvetésbe jutnának vissza. A javaslat szerint a jelenlegi finanszírozottsághoz képest nem jelentene jelentős többletköltséget a megyei levéltárak állami fenntartásba vétele, sokkal inkább a finanszírozás egyszerűsödésével, hatékonyabb felhasználásával számolhatunk. A javaslat kapcsán jeleznünk kell, hogy a megyei levéltárak által használt, döntően önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyzetét a javaslat elfogadása esetén rendezni kell. Az Igazgatóság működési költségei kapcsán egy 20 fő státusszal működő intézménnyel kell számolni, ami kb. 170 millió Ft éves költségvetést feltételez. Ehhez járulna még a szakfelügyeleti rendszer működtetésére jelenleg is szánt kb. 20 millió Ft. A költségek egy részét a szakági irányításra, illetőleg az iratkezelési felügyeleti tevékenységekre fordított állami kiadásokból lehetne fedezni. II. A magyarországi levéltárak finanszírozási helyzete Elkészült a területi általános, valamint a városi levéltárak, illetve a Magyar Országos Levéltár 2005. és 2010. évi költségvetési adatainak elemzése, illetve az egyházi és az egyetemi levéltárak finanszírozásának rövid helyzetelemzése. A területi általános levéltárak költségvetési helyzetének elemzése az alábbi tömör megállapítással jellemezhető: 2005 és 2010 között, miközben a magyarországi területi általános levéltárak költségvetési összbevétele három átlagos megyei intézmény költségvetési bevételével lett kevesebb, és ennek nyomán az intézmények két ádagos területi általános levéltár munkatársi állományától voltak kénytelenek megválni, az általuk őrzött iratanyag másfél átlagos megyei levéltárnyi irattal gyarapodott. Az utóbbi évek egyre növekvő gazdasági nehézségei oda vezettek, hogy mára a magyarországi területi levéltárak túlnyomó többsége nemcsak elérte működőképessége határát, hanem költségvetési kondíciójuk alacsony szintje és az utóbbi évek során kény2 A új szabályozás azt célozza, hogy az iratkezelés ellenőrzésében jelenleg mutatkozó párhuzamosságokat kiküszöbölje, illetőleg megteremtse az ellenőrzés hatékony szervezeti kereteit. A változás leglényegesebb eleme, hogy a kormányrendelet 67/A. — 67/C. §-ában meghatározott ellenőrzési feladatokat az ehhez szervezettel, szakismerettel és tapasztalatokkal rendelkező levéltárak végeznék, a KIM Kormányirodát, illetőleg a megyei kormányhivatalokat mentesítve a feladat ellátása alól. (Ezzel egyben elkerülhető lenne a hatékony ellenőrzéshez szükséges államigazgatási apparátus létrehozása is.) 12