Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - Vezetői összefoglaló

Állásfoglalás és b i 11 s ági j e l e n t é s 20 11 szerűségből végrehajtott létszámcsökkentések miatt az intézmények többsége a jogszabályokban előírt feladatainak nem tud maradéktalanul megfelelni. Ennek következtében nem csupán a már levéltárakban őrzött iratanyag feldolgozása, kutathatóvá tétele és az abból történő — az állampolgárok, az államigazgatás és a jogszolgáltatás számára nélkülözheteden — adatszolgáltatás kerül veszélybe, hanem — ami sokkal súlyosabb probléma — a még levéltárba nem került iratanyag puszta léte forog kockán. A közfeladatokat ellátó szervek levéltári ellenőrzésének akadozása, a levéltárak személyi és infrastrukturális hiányosságai a most keletkező iratok fennmaradását is veszélyeztetik. Ezek a tények sürgetően vetik fel a területi általános levéltárak finanszírozásának alapvető és radikális megváltoztatását, a levéltárak jogszabályokban előírt és elvárható színvonalú működését biztosító támogatási és finanszírozási rendszer kidolgozását. A Magyar Országos Levéltár esetében 2005-től 2010-ig fokozatos és a végére súlyossá váló támogatáscsökkenés tapasztalható, eközben a munkatársak száma nem változott lényegileg, az őrzött iratanyag viszont több mint 9000 ifm-rel növekedett. Összesében a MOL költségvetésileg valamivel jobban áll, mint a megyei levéltárak, de nagyon elmarad a városi levéltáraktól. A városi levéltárak a 2005. és 2010. közötti időszakot — a 6 év alatt bekövetkezett legalább 35%-ot elérő infláció ellenére - nyilvánvalóan nem kis nehézségek legyőzése és sok-sok munka árán, de viszonylag stabil és kiegyensúlyozott költségvetési kondíciók közepette élték meg, és ennek következtében egyikük sem kényszerült szembenézni a megyei levéltárak többségét ez idő alatt sújtó hatalmas elvonásokkal és drasztikus létszámleépítésekkel. A bizottság az egyházi levéltárak (nyilvános magánlevéltárak) finanszírozása kapcsán felhívja a figyelmet az Ltv. 34 §-ára, miszerint: „A nyilvános magánlevéltárban őrzött anyag 1 folyóméterére vetített költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az általános levéltárakban őrzött anyag 1 folyóméterére az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben jutó működési kiadás — intézményi működési bevételekkel csökkentett — összegének 25%-a." Ezzel szemben az e célra kiírt pályázat keretösszege éveken keresztül tartósan mindössze 20 millió forint volt. Az egyházi levéltáraknak nem volt lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék a más típusú levéltárakra vetített állami támogatás mértékét. Súlyosabb ennél, hogy 2010ben a kultúráért felelős minisztérium nem írta ki a pályázatot. Ezzel effektív törvénysértést követett el. Ismereteink szerint 2011-ben sem készül a tárca a pályázat kiírására, most 15 millió forintnyi eseti támogatás szétosztását ígéri — melyre garanciát jelenleg nem látni. III. Javaslatok a magyarországi levéltárak infrastrukturális fejlesztésére Az általános levéltárakat érintő, EU-s források felhasználását célzó fejlesztési elképzelések kapcsán keletkezett anyagokat a bizottság formai és tartalmi változtatások nélkül javasolja továbbra is napirenden tartani (E-Levéltár II. ütem megvalósítása, illetve a területi általános levéltárak és a Magyar Országos Levéltár raktárfejlesztése). Az egyetemi és az egyházi levéltárak raktárfejlesztési igényeire a bizottság e jelentés keretében tesz javaslatot. Az E-Levéltár II. projektjavaslatot leszámítva, amelynek előkészítése már megtörtént és benyújtásra került (EKOP), illetve a Magyra Országos Levéltár új épülete kapcsán, amely az Új Széchenyi Tervben nevesítésre került, valamennyi fejlesztési koncepció esetében még keresni kell a megvalósítás formáját és lehetőségét. Kormányzati lépések szükségesek annak érdekében, hogy azok az Új Széchenyi Terv keretében, EU forrásból megvalósulhassanak. 13