Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - Vezetői összefoglaló

Állásfoglalás és b i 11 s ági j e l e n t é s 20 11 A szervezeti széttagoltság következményeként a levéltári munkára vonatkozó ismeretek allokációja, illetőleg a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása meglehetősen esetleges. Az e-iratkezelés elterjedése, illetve az e-iratok levéltári megőrzése a jövőben önmagában is megkövetelné a levéltárak összehangolt feladatvégzését. Továbbá hatékony, központilag szervezett állami szerepvállalást igényel a levéltárügy másik akut problémája, az intézmények többségét jellemző raktárhiány. A közigazgatás átalakításának egyik következménye lesz, hogy az irattermelés eddigi önkormányzati túlsúlya helyett az iratok döntő többségét a jövőben állami szervek fogják keletkeztetni. A levéltári tevékenység alanyai nagyrészt állami szervek, szervezetek lesznek, a levéltárak döntő többségben ezek iratait fogják átvenni. A Nemzeti Levéltári Igazgatóság szervezete és feladatai A javaslat szerint az Igazgatóság országos illetékességű központi hivatalként működne. Önállóan gazdálkodó költségvetési szervként teljes jogkörrel rendelkezne a központi költségvetés által a részére biztosított előirányzatok felett. Az Igazgatóságot - az Ltv. felhatalmazása alapján — Magyarország Kormánya alapítaná, irányítását a kultúráért felelős miniszter látná el, aki határozott időre kinevezi az Igazgatóság elnökét és gyakorolná felette a munkáltatói jogokat. Az ágazati minisztérium azon felügyeleti jogosítványait (Ltv. 8. és 10. §), melyeket valamely jogszabály nem sorol a miniszter kizárólagos jogkörébe, az Igazgatóság gyakorolná. Az Igazgatóság részt venne a jogszabályok előkészítésében, éves értékelést adna a NEFMI és a KIM számára a levéltári tevékenységről, illetve az iratkezelési ellenőrzések tapasztalatairól. Hozzá kerülnének a MOL-tói az Ltv. 17. § (2) bekezdés a)—c), i)—m) pontjaiban foglalt feladatok. Ellátná a levéltári tevékenységgel kapcsolatos oktatási és módszertani feladatokat. Működetné a levéltári szakfelügyeletet. Az Ltv. hatálya alá tartozó iratok esetében az Igazgatóság ellátná az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 147. §-ában meghatározott bírság kivetésével kapcsolatos szabálysértési hatósági feladatokat. Ennek során elnöke — jogkörében — első fokú hatóságként járna el, döntése ellen bíróság előtt lehetne fellebbezéssel élni.

1 Jelenleg az Ltv. hatálya alá tartozó kulturális javak védelmét is a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. A javaslat szerint az irat fogalma alá eső kulturális javak esetében a 2001. évi LXIV, törvényben meghatározott örökségvédelmi feladatok átadása az Igazgatóságnak elősegítené az egységes szakmai gyakorlat kialakítását, továbbá az eljárások hatékonyabb módon hasznosítanák a levéltári anyag védelmének tapasztalatait. A területi általános levéltárak állami fenntartásba vétele esetén a levéltári intézmények feladat- és hatásköre — az alább tárgyalt változásokkal — alapvetően megegyezne a jelenlegivel. A megyei önkormányzatok által jelenleg gyakorolt intézményfenntartói feladatokat az Igazgatóság látná el. A területi állami levéltár igazgatóját az Igazgatóság elnöke nevezné ki. Az intézményen belül a munkáltatói jogokat a területi levéltár igazgatója gyakorolná. A területi állami levéltár önálló jogi személyiséggel és saját költségvetéssel rendelkezne, bizonyos pénzügyi, gazdálkodási centralizáció mellett. Az Igazgatóság munkatársai kormánytisztviselők, az általa fenntartott levéltárak dolgozói közalkalmazottak lennének. Az általa fenntartott levéltárak az Igazgatóság felügyeletével és irányításával továbbra is ellátnák a jelenlegi Ltv.-ben foglalt szakmai feladataikat. Továbbá — új elemként, az Ltv. módosításából 1 A változás indoka, hogy jelenleg a levéltáraknak nincs megfelelő jogszabályi hátterük, felhatalmazásuk az ellenőrzési feladatok teljesítése során tapasztalt jogsértések, hiányosságok kellő súlyú szankcionálására. Ez nagyban hátráltatja a jogi normák megfelelő színvonalú érvényesülését. 11