Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között
Csíki Tamás Kálmán ellenőrt pénztárosnak nevezték ki Tégla György helyére. Kelemen az ügyosztály vezetőjének, Zboray Ferencnek erről a következőket írja: „Kedves Barátom! A „a legutóbbi birtokszemle alkalmával újra megerősítve látom, hogy a kerepesi kerület ügyvitelében változtatni kell, vagy azáltal, hogy a kerületet szétválasztjuk, vagy bizonyos személycserét hajtunk végre. Én egyelőre Zlinszky főintéző helyére Jármay intézőt helyezném át [az isaszegi kerületből — Cs.T.], Jármay helyébe osztanám be Téglát, és Zlinszkyt pedig beosztanánk az igazgatóságba. Ha Kerepes szétválasztva lesz, ideiglenesen nyugodtan meg merném bízni Jármayt az egyik rész vezetésével, és akkor a kerületen valami kevés lendítve lesz. De ebben az összetételben semmi esetre sem maradhat." 35 (Zlinszky Lajost, akivel Kelemen láthatóan elégededen volt, a következő jószágigazgató kinevezése után, a szokásos tömör indoklás szerint a „szolgálat érdekében" Kisbérre helyezték át. 3 6) Ezt követően a minisztérium a két évtizeddel korábbi kerületegyesítésről kért információt, amire Kovács Lajos jószágfelügyelő (1923-ban a kerepesi kerületben szolgálatot teljesítő segédtiszt) az ügyosztály egy másik tisztviselőjének, Ruszinkó Gábornak írt levelében reagált: „Kedves Gabikám! A jelenlegi kerepesi kerület egyesítésére vonatkozó rendeletnek az irattárban nyoma sincsen, sem az iktatóban, sem a tárgymutatóban. Mindössze annyit tudtam megállapítani, hogy 1923-ban az ilkamajori kerület vezetőjét, Szilágyi Elemér jószágfelügyelőt Babatra, helyébe Rochlitz Tódor jószágfelügyelőt helyezték ide. Biztos emlékezetem szerint Rochlitz '23 szeptemberében itt szolgálattételre jelentkezett, állását azonban nem foglalhatta el, mert ezt feltehetően valami bizalmas vagy szóbek rendelkezéssel módosították. Utána történt október vagy november hónapban az ilkamajori és kerepesi kerület öszszevonása Brokés József jószágfelügyelő vezetése alatt. Igen sajnálom, hogy pontosabb választ adni nem tudok, de mostanáig bogarásztunk a raktárban és a padláson heverő könyvek és iratok között, sajnos jóformán eredmény nélkül." Végül az 1942-ben kinevezett új jószágigazgató, Thiringer Vilmos immár határozottan kezdeményezte Kerepes és Ilkamajor újbóli kettéválasztását, Kerepes eredményesebb igazgatása és különösképp az oda szerződtetni tervezett munkások, valamint a cselédek „fokozottabb és könnyebb" ellenőrzése érdekében. Amit a minisztérium készséggel elfogadott, mivel az elmúlt 19 évben „bebizonyosodott, hogy a két kerület egyesítése nem volt megfelelő megoldás." 3 7 Milyen következtetéseket tehetünk a kerületi változások körülményeiből. A földművelésügyi kormányzat az első világháború után az állami birtokok gazdasági modernizációját a cselédek és az egyéb alkalmazottak felügyeletének erősítésével kapcsolta össze, amiben minden bizonnyal közrejátszott 1918—1919 tapasztalata. Ez motiválta az intézőségekre, mint termelési és igazgatási egységekre vonatkozó normatív szabályozást, amit a gödöllői jószágigazgatók maradéktalanul elfogadtak. Czitó Győző jelentéséből az is kiderül, hogy, bár a gazdatisztek feladatait pontosan szabályozták, ez nem valósult meg következetesen. A cselédek és a részesek járandóságainak kiadását, a napszámosok nyilvántartását, valamint a számadási naplók vezetését ugyanis a 3 5 Kelemen visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Zborayhoz „már az iskolai korban kezdődő régi barátság" fűzte, és akivel a koronauradalomban az I. világháború előtt gyakornokként szolgált együtt. MMA IV. 256. 3 6 MOL К 184. 6601. cs. 5. tét. 292 364/1942. 3 7 MOL К 184. 6152. cs. 5. tét. 17 191/1942.; 6603. cs. 5. tét. 524 040/1943. 36
