Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MÉRLEG - Friedrich Born magyarországi delegátus jelentése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Genfbe, 1945. június. S. a. r.: SZITA SZABOLCS. (Ism.: KOVÁCS TAMÁS)

Mérleg Tamási „az Eszterházy hercegség Majorátusi Ozorai Uradalmához" tartozott. A jobbágyfelszabadítás előtt 164 és % jobbágytelek és 26 úrbéri szolgáltatással tartozó zsellértelek volt. A legelőelkülönítés tárgyában folyó per csak több évtized után zárult le. A polgári korszakban is alapvető művelési ágak voltak: a szántóföldi növények, a szőlőművelés és az állattenyésztés. Kiemelkedő volt a szőlőművelés, hisz Tamási határában az 1871. évi határleírás szerint voltak első osztályú minősítésű szőlők. Az ország jelentősebb szőlőtermő vidékein a szőlő- és bortermelést a szőlőbirtokosok szervezete, a hegyközség irányította. A mezőgazdasági termelés fejlődése a 20. században az országos folyamatokkal megegyezően folytatódott Tamásiban. Az új fajták megjelenésével átalakult a szőlőművelés, nagyobb teret kapott a gyümölcs- és zöldségtermesztés. Az állattenyésztésben a 19. század utolsó harmadában, államilag is támogatott változások — tejtermelő szarvasmarhák, hússertések megjelenése — általánossá válnak. Ehhez a fejlődéshez Tamási és környéke is hozzájárul azzal, hogy az itt élő gazdák a hideg- és melegvérű lovak keresztezésével egy jó nevű félvértenyészetet alakítanak ki. A 604 oldalas tanulmánykötet nemcsak a szakemberek által forgatott kiadvány szerepét töltheti be, hanem kiválóan használható az oktatás különböző szintjein, mivel a jól megírt országos összegzések tömören vázolják az előzményeket, az eseményeket. A számos függelék, a mellékletek, táblázatok és fénykép-illusztrációk színesítik és erősítik a tanulmányok mondanivalóit. A feldolgozások célkitűzéseit minden írás messzemenőkig teljesítette. Bár a tanulmányok közül néhányban elég sok szövegközi hiba található, ami talán magyarázható a nagy terjedelemmel, ez azonban semmit sem von le a kötet tudományos értékéből. A kiadvány hasznosságát növeli, hogy — egy tanulmányt kivéve — mindegyik után részletes, vagy teljes bibliográfia található, ami az érdeklődők számára további kutatás kiindulópontja lehet. A rövid angol és német nyelvű rezümék a magyarul nem tudók számára is hozzáférhetővé teszik a téma megismerését. A személynévmutató megkönnyíti a kötet használatát, így azok is eredményesen forgathatják, aki esedeg csak egy

r-egy személy munkásságáról akarnak tájékozódni vagy családi adatokat keresnek a tanulmányokban. A recenzens sok ilyen alapos tanulmánykötetet kíván Tolna megye történetének tanulmányozásához. A kötet előkészítő, megjelenítő, és sokszorosító munkálatai a Schöck Kft és a szekszárdi Böcz Nyomda munkatársait dicsérik. Balázs Kovács Sándor FRIEDRICH BORN MAGYARORSZÁGI DELEGÁTUS JELENTÉSE A VÖRÖSKERESZT NEMZETKÖZI BIZOTTSÁGÁNAK GENFBE, 1945. JÚNIUS S. А. Г.: SZITA SZABOLCS Budapest, Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság Közép-Európai Regionális Küldöttség, 2009 [2010], 112 o. A recenzens nehéz helyzetben van, amikor olyan történész könyvéről kell ismertetőt írnia, aki sokat segített neki pályáján, kezdve ott, hogy több mint tíz évvel ezelőtt a recenzens egyetemi felvételi bizottságában is elnökölt. Ugyanakkor, ha valaki végignézi Szita Szabolcs publikációs listáját, akkor be kell látnia, hogy a szerző a '80-as évek derekától foglalkozik igencsak mélyrehatóan a magyar(országi) zsidóság és cigányság második világháború alatti szenvedéstörténetével, ezen belül is elsősorban a munkaszolgálattal. De érdeklődése kiter67