Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - HÍREK - A veszprémi egyházmegye és a megyerendszer ezer éve. Beszámoló a Veszprémben 2009. szeptember 17-18-án megtartott konferenciáról (MÁRICUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA)

Hírek, István adománylevelének millenniumán az elmúlt másfél-két évtized elsősorban új források feltárására koncentráló kutatásait tudományos tanácskozás keretében összegezze. A konferencia végül széles összefogás révén jött létre: a Veszprémi Érsekség, az oklevél kiadásakor a veszprémi egyházmegye területén fekvő Pest, Veszprém és Zala megyék, valamint a konferencia első napján helyet biztosító MTA Veszprémi Területi Bizottsága támogatta a rendezvényt. A konferencia megrendezésére az 1000 éves megyék rendezvénysorozat keretein belül került sor. A tudományos ülés két napján összesen 17 előadást hallgathatott meg a közönség. Az előadók kiválasztásánál két szempontot vettek figyelembe a szervezők. Egyrészt megszólították azokat a szakembereket, akik az adott kutatási terület elismert szaktekintélyeinek számítanak, másrészt igyekeztek bevonni azokat az ifjú történészeket, akik épp az elmúlt másfél évtized kutatásaiban vettek részt, jelentősen hozzájárulva az új eredmények megszületéséhez. A konferencia egyben ennek a fiatal, tehetséges egyháztörténész generációnak a bemutatkozását is lehetővé tette. 2009. szeptember 17-én a veszprémi egyházmegye évezredes múltját mutatták be az előadók. A két szekcióban elhangzott előadásokat a szervezők három csomópont köré fűzték fel: Az egyházmegye a középkorban (Érszegi Géza, Karlinszky Balázs, Bilkei Irén); Az egyházmegye 18. százai újjáépítése (Siptár Dániel, Dénesi Tamás, Mihalik Béla, Hermann István, Jakab Réka); Az egyházmegye 20. századi története (Mózessy Gergely, Gárdonyi Máté). A Molnár Antal elnöklete alatt zajló délelőtti szekcióban Márfi Gyula veszprémi érsek és Vonderviszt Ferenc, a VEAB alelnöke rövid köszöntője után a veszprémi egyházmegye középkori történetének kutatásaiba nyerhettünk bepillantást. Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár (MOL) nyugalmazott főlevéltárosa a veszprémi püspökség 1009-ben kelt alapítólevele hitelesített átírásainak főbb állomásait követte nyomon. Részletesen elemezte a Szent István neve alatt fennmaradt tíz oklevél sajátosságait, szólt az oklevelek megerősítésének sajátos eseteiről, különös figyelmet szentelve István monogrammájának és az oklevelek keltezésének kérdésére. Karlinszky Balázs a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár fiatal munkatársa a veszprémi káptalan merenyei uradalmának birtokigazgatását és jövedelmeit elemezte előadásában. Bilkei Irén, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa mint a téma egyik avatott szakértője a veszprémi egyházmegye területén a középkorban és a kora újkorban működő hiteleshelyek (a Veszprémi Székeskáptalan, a Budai és a Fehérvári Társaskáptalanok, a Fehérvári Johannita Konvent, valamint a Zalavári és a Kapornaki Bencés Konventek) kialakulásának folyamatát tekintette át. Felhívta a figyelmet arra, hog)

7 a hazai magánjogi írásbeliség négy legkorábbi emléke a veszprémi egyházmegyéhez kapcsolódik és rámutatott az egyházi testületeknek a jogszolgáltatási eljárásokban kezdettől fogva játszott lényeges szerepére. Az ezt követő öt előadás az utóbbi évek kutatásának fő csapásirányát, a katolikus újjászületés időszakát vette nagyító alá. A 16. század derekára a reformáció és a török hódítás együttes hatása következtében gyakorlatilag megszűnt a veszprémi egyházmegye. Szűk két évszázadnak kellett eltelnie ezen a területen az újjáépítésnek, az egyházszervezet, a birtokigazgatás, sőt magának a katolikus hit újjáélesztésének a megindulásáig. Az ekkor kialakuló egyházi viszonyok mindmáig meghatározóak a térségben. Ez a blokk a fiatal történész generáció kutatásainak eredményeit mutatta be, és módszertani felkészültségüket bizonyította. Az imponálóan adat- és részletgazdag előadások az új összefüggések felismerésének lehetőségét kínálták a hallgatóság számára. 59