Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: 1945 utáni dobolási könyvek Pest megyéből

GAÁLNÉ BARCS ESZTER 1945 UTÁNI DOBOLÁSI KÖNYVEK PEST MEGYÉBŐL „A dobolás mindenkinek törvény, és ezt szigorúan még a részeg embernek is be kell tartania."

1 A dobolási könyvekről általában A dobolási könyv

2 — a kutatásom alapját képező forrástípus — a községek iratanyagának eg}' kevéssé ismert és feldolgozott része, noha történed értéke vitathatatian.

3 Sajnálatos módon a települések mindennapi életéről számot adó nyilvántartás általában csak töredékesen került a levéltárakba. A Pest Megyei Levéltár őrizetében levő dobolási könyvek közül jelen tanulmány megírásához tíz község

4 anyagát dolgoztam fel. A dobolási jegyzőkönyveket az iratanyagok rendezését követően a községek külön kezelt iratainál találhatjuk meg, de előfordul az általános iratok egy sorozataként is. A dobolási könyvek a dobos által kézzel vagy géppel írottak.

5 Szerepel bennük a dobolás dátuma (év, hónap, nap),

6 a dobolás tárgya, a dobolási díj,

7 valamint a dobos aláírása.

8 A zömében közérdekű bejelentéseket, híreket, a helyi rendeleteket a községekben rendszerint dobszóval történő hirdetések útján tették közzé. A dobolás fontosságát jelzi, hogy annak idejére Vácegresen elrendelték, hogy a kocsifogatokat meg kell állítani, mert egyébként nem lehetett hallani a dobolás alkalmával kihirdetett rendeleteket.

9 A dobolási szövegeket az elöljáróság, majd a tanácsrendszer létrejöttét követően a községi tanács végrehajtó bizottsága állította össze. Járásbíróságok, tűzoltóságok, földműves szövetkezetek, helyi szerveződések,

1

0 oktatási és kulturális intézmények az MDP (DISZ, DÉFOSZ) helyi szervezetei 1 PML XXIII. 873—g-l. 1952. október 18. 2 A Magyar Néprajzi Lexikonban a dobolási könyv helyett publikációs könyv elnevezést használtak. AÍN.L, 1980. 205. (kisbíró szócikk). 3 A dobolási könyvekről olvashatunk egyrészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Levéltári Füzetek sorozatának 7. számában. A Tóth Tibor levéltár-igazgató által összeállított munka: TÓTH, 1985. A forráskiadvány bevezetőjében a szerkesztő foglalkozik a dobolás intézményével és a hétköznapi élet dokumentálásához nyújtott szerepével. Szintén ez utóbbit támasztja alá a Hétköznapok krónikája fejezetcím választása is, melyet a Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrááója között, 1945-1956 című többszerzős műben olvashatunk: BOTOSGYARMATI-KOROM-ZINNER, 1988. A rövid bevezetőt szintén a dobolási könyvekből válogatott szemelvények követik. A dobolást, mint a hírközlés egyik eszközét említi a neves néprajzkutató, Hoppál Mihály a visontai paraszti faluközösség életének társadalmi—kulturális jelenségeit (a magyar népi kulnira kommunikációs rendszerét) vizsgáló tanulmányában: HOPPÁL, 1970. 4 Aszód, Áporka, Felsőgöd, Felsőpakony, Galgamácsa, Hévízgyörk, Márianosztra, Pilisszántó, Taksony és Vácegres 5 A kettő együttes jelenléte is rendkívül gyakori, akár egy könyvön belül is. 6 Két dátum is előfordulhat: a dobolás tényleges időpontja mellett a dobolásra kiadás időpontja is feltüntetésre kerülhetett. E kettő közötti eltérés max. 1-2 nap volt. 7 A dobolás díjáról egy, a pilisszántói dobolási könyvben fellelhető elismervén)' nyújt támpontot, amely tíz forintról szól. 8 A két utóbbi csak elvétve fordul elő. A dobolási könyv tartalmazhatja a felsorolt adatokon kívül a dobolási könyv folyószámát, a kidobolás hivatalos ügyszámát is. 9 PML XXIII. 873-g-l. 1952. október 18. 1

0 Példáként emlídiető a Felsőgödi Vörös Meteor Sport Kör, amelynek vezetősége több alkalommal is dobolás útján tette közzé híreit. PML XXIII. 740-d-D. 1955. január 13. Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. sz. 29-28.